Kodály Zoltánra emlékeztek a Kiss Stúdióban

Az esemény házigazdája, Kiss Törék Ildikó, és Lászlóffy Zsolt. A szerző felvétele
Az esemény házigazdája, Kiss Törék Ildikó, és Lászlóffy Zsolt. A szerző felvétele
Magyar zsoltár címmel Kodály Zoltánra emlékeztek halálának 50. évfordulója alkalmából múlt szombaton a Kiss Stúdióban. Az esemény meghívottja Lászlóffy Zsolt zongoraművész, egyetemi tanár volt.

Arany János után Kodály Zoltánra emlékeztek a Kiss Stúdió Színház Stúdió-termében. A két neves magyar személyiség azonban nemcsak a műsorok terén követte egymást, hanem a történelem folyamán is egymásnak adta át a stafétabotot, jegyezte meg Kiss Törék Ildikó, az esemény házigazdája. Arany ugyanis 1882. október 22-én halt meg, Kodály pedig ugyanabban az évben, december 16-án született. Lászlóffy Zsolt további párhuzamokra világított rá: Arany és Kodály egyaránt rajongott a magyar költészetért, mindketten vezető pozíciókat töltöttek be a Magyar Tudományos Akadémiánál, és mindketten áthallásos szerzők voltak, azaz a műveikben megjelenített történelmi eseményeken keresztül aktuális helyzetre reflektáltak.

Kodály sokszínűsége

Kodály számára ugyanolyan fontos volt a székely falu, Kászonújfalu, mint Párizs világvárosa, a magyar népzene és a különböző izmusok egyaránt meghatározták zeneművészetét, hangzott el az előadás során.

Kodály a magyar–német szakkal párhuzamosan végezte a zeneakadémiát, értekezést írt a magyar népdal strófaszerkezetéről, sajtó alá rendezte Arany népköltészeti gyűjtését. Személyében egyszerre jelentkezik a tudós ember, s a népdalok egyszerűségét, tisztaságát értékelő zeneszerző. Lászlóffy kiemelte, hogy Kodály mind a zene, mind a szöveg terén rendkívüli precizitással tudott fogalmazni. A Kodály-módszer világszerte ismert: ennek az elméletnek az alapja, hogy a zenei olvasás, írás bárki számára elsajátítható.

Psalmus Hungaricus

Lászlóffy az előadás során megjegyezte: „A Psalmus az, amely tulajdonképpen meghozta Kodálynak a sikert, és amely bizonyos értelemben el is zárta tőlünk Kodályt.” A Psalmust ugyanis sokáig nem lehetett játszani Erdélyben, a két világháború közötti aradi bemutató után legközelebb csak a ’90-es években játszották Kolozsváron a Magyar Operában, addig szamizdatban terjedt. Lászlóffy a mű kapcsán egy közeledő eseményre hívta fel a közönség figyelmét: május 25-én a nagyváradi filharmóniában ugyanis előadják Kodály Psalmusát.

Az előadás során többször is elhangzott az a Kodálytól származó anekdotikus kijelentés, hogy bár a törökök 150 évig voltak itt, mégsem tanultunk meg törökül. Ugyanez azonban nem mondható el az Arany és Kodály 150 évi pályafutását kitevő időszakról, hiszen mindketten meghatározó személyiségei a magyar kultúrának.

Az előadás során részletek hangzottak el Kodály ismertebb műveiből, többek között a Psalmus Hungaricusból, a Marosszéki táncokból, Háry intermezzójából, a Székely fonóból. Hangmester Piski Norbert volt.

János Piroska



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .