Kodály összes zongoradarabja

Kodály összes zongoradarabja
Kodály Zoltán (1882-1961) születésének 130. évfordulója alkalmából Thurzó Zoltán bemutatta összes zongorára írt kompozícióját. Ezúttal is a koncert közben két jeles festőművész (Holló Kinga és Gavrucza Tibor) ihletődött az elhangzott művek hallatán.

A december 16-án vasárnap este az Ady Endre Elméleti Líceum dísztermében csendült fel 32 zongoradarab Thurzó Zoltán kivételesen szép előadásában. Elhangzott a Hét Zongoradarab op. 11, amely hangulatkeltő, várakozást sejtető hangvételét, impresszionista stílusát elvegyítette a magyar népdal sajátos pentatonikus jellegével. Meghallgattuk a sorozat legnépszerűbb kompozíciójának egyikét, a Székely Keservest, amelyet Kodály gyergyószentmiklósi gyűjtése alapján alkotott (Sirass édesanyám, míg előtted járok). A művész hitelesen érzékeltette a darab panaszos hangvételét. Kiemelkedő volt Rinbaud és Verlaine szövegére komponált, különösen Verlaine Szöveg nélküli románc sorozatából (Sír a szívem, miként eső esik a városra) felhasznált muzsika. A magyar impresszionizmus gyöngyszemének nemes, finom dallamát éppen olyan mívesen szólaltatta meg, mint a fájdalmat kifejező Sírfeliratot. A Székely Nóta dúsan ékesített Rubatóját éppúgy mintázta meg mint a Kilenc Zongoradarab valamennyi kompozícióját.

Hangulatképek

Ünnepélyes, komoly szemlélődő hangulatot éppúgy felszínre hozta mint a dúsan kicifrázott muzsikát, vagy éppen az elegáns, mélabús téma magasba szökellő viharos felkiáltását vagy Quos Ego… indulatot kifejező zenéjét, amely Vergilius Aeneisének egyik idézetét használja fel: Neptun haragját. A hangulat gyöngédségét, pasztellszíneit mintázta meg a Valsetteben (1907) is. A Gyermektáncok sorozatát is igen közel hozta hallgatóságához. Tulajdonképpen a szerző könnyű letétben, a háborúból felocsúdott ifjúság számára írta művét, amellyel az ízlés nemesítését szolgálta, túl a pedagógiai célzaton. Itt is felfedezhető volt a székely muzsika hatása, valamint az ázsiai népzene anyagának felhasználása. A Méditation sur un Motif de Claude Debussy (1907 – Elmélkedés Claude Debussy egyik motívumára) a francia zene hatását jelzi, amelynek áttetsző poétikus hangzásvilágát is színesen adta elő a zongoraművész. Végezetül 1927-ben komponált Marosszéki Táncokról maga a szerző így ír: „A Marosszéki Táncok messzibb múltban gyökerezett az egykori Tündérvilág képét idézi fel.” A zongorára írt művet később zenekarra is átírta. Összegezve itt is erőteljesen megfelelő dinamikával és virtuozitással közvetítette hallgatóságának a felsorolt kompozíciókat Thurzó Zoltán. Párhuzamosan a két festőművész igen közel hozta rögtönzésszerű alkotásaiban a művek hangulatát, így például Holló Cs. Kinga Székely öregasszonyokra emlékeztető rajzával és átvitt értelmű hangulatképeivel idézte fel. Gavrucza Tibor rögtönzött festményeiben felfedezhető volt a székely táj hangulata. Érdemes volt meghallgatni a koncertet, hiszen ez ideig több Kodály előadást is hallgathattak meg az érdeklődők zenei illusztrációkkal.

Tuduka Oszkár