Kiváló, virtuóz hegedűművész a filharmóniában

Diana Jipa és a nagyváradi szimfonikus zenekar fogadja az elismerést. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Diana Jipa és a nagyváradi szimfonikus zenekar fogadja az elismerést. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Az elmúlt héten a Nagyváradi Állami Filharmóniában rendezett szimfonikus hangversenyen Diana Jipa hegedűművész bravúros játékát csodálhattuk meg. A hangversenyen Mendelssohn-Bartholdy, Paganini, Sarasate, Rimszkij-Korszakov alkotásai hangzottak el.

Az est karmestere Romeo Rîmbu, a filharmónia állandó dirigense volt, a meghívott előadóművész a már említett bukaresti Diana Jipa. Elsőként Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809–1847) A szép Melusine nyitánya csendült fel a szimfonikus zenekar előadásában. Jakob Ludwig Felix Mendelssohn-Bartholdy 1809. február 1-jén született Hamburgban. Apja bankár és kereskedő volt; később a család gazdasági és politikai megfontolásból Berlinbe költözött. Felix hatévesen kezdett zongoraleckéket venni édesanyjától, nyolcévesen már zeneszerzést tanult Carl Friedich Zeltertől. Neveltetésében az általános műveltséget is nagyon fontosnak tartották szülei, s ő irodalmi és nyelvészeti tanulmányai mellett különösen a festészet és a művészettörténet iránt mutatott nagy érdeklődést. A szerző hét nyitánya közül a csütörtökön elhangzott A szép Melusine kevésbé ismert; egy szépséges vízi tündér története. A filharmónia szimfonikus zenekara kiválóan tolmácsolta a német mester művét.

A továbbiakban Niccolo Paganini (1782–1840) olasz zeneszerző hegedűre és zenekarra írt, 13. opusszámú műve, az I Palpiti hangzott el Diana Jipa hegedűművész és a szimfonikus zenekar előadásában. A fiatal előadóművész, akit a hallgatóság soraiban csak kevesen ismertünk, kiválóan tolmácsolta a Paganini-művet, hangszertudása lenyűgöző volt. Igazi virtuózt ismerhettünk meg a fiatal hegedűsben. A nagy olasz hegedűvirtuóz és komponista alkotása Gioachino Rossini 1813-ban írt Tankréd című operájának Di tanti palpiti kezdetű áriáján alapszik.

Carmen-fantázia

A továbbiakban Pablo de Sarasate (1844–1908) spanyol hegedűművész és zeneszerző Carmen fantáziája, op. 25. hangzott el, a zenekar előadásában, Diana Jipa hegedűművész szólójával. A spanyol zeneszerző egyik nagy népszerűségnek örvendő műve „a híres Georges Bizet-opera témáira 1883-ban írott úgynevezett Carmen-fantázia (op. 25.), mely minden hegedűs számára mérföldkő az előadó-művészetben. A mű egyetlen nagyszabású, szoros tematikus egységet alkotó tétel” (Műsorfüzet). A kiváló technikai felkészültségű Diana Jipa játékát nagyra értékelte a nagyváradi filharmónia közönsége. A fiatal hegedűs tehetségét hamar felfedezték, hiszen alig volt tízéves, amikor először lépett fel, a brassói filharmónia zenekarával. A bukaresti Nemzeti Zeneegyetemen diplomázott, a mesteri fokozatot Florin Croitoru irányításával érte el. Játékával nagy elismerést aratott a váradi hallgatóság körében, s ezt egy nagyon szép ráadással köszönte meg.

Szimfónia

Az est második felében Nyikolaj Rimszkij-Korszakov (1844–1908) orosz zeneszerző 1866 és 1873 között komponált III., C-dúr Szimfóniáját, op. 32. tolmácsolta a szimfonikus zenekar. A nagy orosz komponista 1844. március 6-án született Oroszországban, a Novgorod kormányzósághoz tartozó Tyihvin városkában. Édesapja magas rangú nyugdíjazott tengerésztiszt volt, anyja arisztokrata családból származott és már negyvenkét éves volt, amikor a fia megszületett. A gyermek Nyikolaj Rimszkij-Korszakovot, a családi hagyományt követve, tizenkét évesen a szentpétervári Tengerészeti Akadémiára íratták be. Ő a kevés szabadidejét már itt arra használta fel, hogy kisebb darabokat komponáljon. Komolyabban 1857–1960 között foglalkozott a zenével, egymás után ismerte meg a Szentpéterváron bemutatott operákat. Az előadásokról hazatérve a hallottakat lekottázta és zongorán eljátszotta (Világhíres zeneszerzők). Csütörtök este Rimszkij-Korszakov harmadik, négytételes szimfóniáját kiválóan adta elő a váradi szimfonikus zenekar, a nagy tudású, nemzetközileg elismert Romeo Rîmbu karmester vezényletével.

Dérer Ferenc