Kistérségi összefogásra, egységes fellépésre lenne szükség

Kistérségi összefogásra, egységes fellépésre lenne szükség
Vasárnap délután, a várban megszervezett Bihar megyei Betakarítás Ünnepén megbeszélés zajlott az agroturizmus fejlesztési lehetőségeiről. Mezőgazdasági szakértők, vállalkozók, elöljárók voltak jelen, kifejtették álláspontjukat, megvitatták, mik a lehetőségek.

A tartalmas előadások és hozzászólások révén rálátást kaphattunk a jelen helyzetre, illetve arra is, hogyan lehetne feléleszteni a turizmust, mik a „kitörési pontok”. Az egyik ilyen az ökoturizmus lehet, a mostanság divatos önfenntartó közösségek, a vályogházak és a saját kertben megtermett termékek jó kiindulópontot alkothatnának. Ciprian Ciuciu Pitz nagyváradi színművész, aki maga is az ilyen életmód híve, kifejtette, egy olyan folyamat zajlik, melynek során a szakemberek önmagukat képezik, és az állami törvénykeret néha engedékenyebb lehetne – például az építkezés tekintetében. A szép tájak önmagukban nem elegendőek, igényességre is szükség van.

Szemléletváltás

Samuel Rus étterem tulajdonos és szakács rámutatott arra, hogy jelen pillanatban Nagyváradon nem zajlanak olyan irányú erőfeszítések, hogy ne csak a pizzafélék és csirkehús alapú alapú ételek szerepeljenek az étlapokon. Ahhoz, hogy egy gasztronómiai kultúra alakuljon ki, szemléletváltás szükséges a fogyasztóknál is, a minőségre többet kell áldozni, de egyben a megyében komoly gyümölcs, zöldség és hús alapanyagokat biztosító gazdákra van szükség. A felszólaló azt a célt tűzte ki, hogy, elsőként a megyében Michelin-csillagos éttermet hozzon létre , viszont az adminisztratív akadályokon kívül a beszerzéssel is gondok vannak, jó minőségű élelmiszer nyersanyagot 100 kilométeres körzetben sem biztos, hogy folyamatosan fog találni. Mint elhangzott, a hazai termelést ösztönző törvény jó hatással kellene legyen a helyi termelőkre és termelő csoportokra, de jelen pillanatban nem tölti be ezt a szerepet. Elsődleges egy adatbázis létrehozatala és a helyzet felmérése kistérségi és megyei szinten.

Olcsóbb lenne

Adrian Timar egyetemi tanár kihangsúlyozta, a szabványosítási folyamatot nem egy szükséges rosszként kell elkönyvelni, hiszen a minőség javításához járul hozzá. A hagyományos vagy helyi termékeknél az évszázadok során nem sokat változott a tartósítás, a sózás vagy a füstölés most is alapvető, de ezek a módszerek egyúttal hitelesnek számítanak a pályázatok során is. Az egyetem mindig is nyitott kapukkal fogadta azokat a termelőket, akiknek segítségre volt szükségük a termékek levédési folyamatának előkészítésében, ezáltal szeretnének segíteni a bihari termékek megerősödésében. Ugyanakkor rátapintott arra: nehéz az összefogás, illetve ennek megtartása, pedig a Bihar megyei kisgazdák számára a termékek szabványosítási folyamata lényegesen olcsóbb lenne, ha összefognának.

Ha a kisgazdák szintjén is problémák adódnak, lehetséges megoldásként a kistérségi összefogást javasolta Szabó Ödön parlamenti képviselő, ezen a szinten a gazdáknak és az intézmények képviselőinek partnerséget kellene létrehozniuk. Főleg azért, mert a mostani közbeszerzési törvény – melyet az RMDSZ nem is szavazott meg – nem csak megnehezíti, de szinte ellehetetleníti azt, hogy közbeszerzési eljárás során helyi termékeket lehessen megvásárolni. Nem várható el ugyanis egy kisgazdától, hogy menedzselje a Közbeszerzési Portálra történő feliratkozás, a kincstári számlanyitás folyamatát. „Szinte saját magunkat dobjuk a multinacionális cégek ölébe ahelyett, hogy a kistérségi egységes megjelenítést segítené az országos szint” tette hozzá Szabó Ödön, rámutatva arra, hogy az intézmények, az egyetemek és civil szervezetek összefogására van szükség.

Mesét az ízekhez

Dorin Popa, a mezőgazdasági termékeket kutató és népszerűsítő Crişana Egyesület elnöke kihangsúlyozta, hogy a Bihar Megyei Tanács mostani vezetősége kifejezetten nyitottnak bizonyult velük szemben. Egyetértett azzal, hogy ugyanazon platform alá kell hozni az egyetemi szakembereket, érdekképviseleteket, kistérségi termelőket és intézmény vezetőket.

A megbeszélés végkövetkeztetése az volt: meg kell érteni, hogy az ökogazdálkodás nem egyenlő az agroturizmussal, és a biotermelés nem összeegyeztethető az ipari mennyiségű feldolgozással; nem elég létrehozni az infrastruktúrát, a bihari turizmus jövője attól is függ, hogy sikerül-e rávezetni a szakembereket arra, hogy tudják „eladni” azt a sok legendát ami körülveszi településeinket, múltunkat; ugyanúgy, a gasztronómiában az ízhez hozzá kell tenni annak az ételnek a „meséjét” is és mindezt legalább 2-3 nyelven is el kell tudni mondani.

Simon Adrian esemény koordinátor



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter