Kiskorától szívja magába a benzingőzt az ifjú motoros

Akt.:
Varga Tibor három évvel ezelőtt ült életében először motorra
Varga Tibor három évvel ezelőtt ült életében először motorra - © Fotók: Magánarchívum
Balmazújváros – Már ennyi idő után is szép eredmények vannak Varga Tibi háta mögött, de a sikernek ára is van.

Mindössze három évvel ezelőtt ült életében először motorra a most 12 éves Varga Tibi, aki idén már az egyik legkomolyabb pályamotoros utánpótlás-sorozatban, a spanyol Cuna de Campeones nevű bajnokságban húzza a gázt. A balmazújvárosi kissrác természetesen nem a semmiből tűnt fel, amatőr versenyző édesapja, Varga Tibor jóvoltából csöppent bele a benzingőz világába.

– Kiskoromtól fogva tetszett a motorozás, apával együtt néztük tévén a MotoGP-t, s 2016-ban felvetette, mi lenne, ha elmennénk a Talmácsi Ringre, hogy szervezett körülmények között próbáljam ki magam egy moci nyergében. Már először is remekül éreztem magam, aztán a második alkalom után eldöntöttem, versenyezni szeretnék – elevenítette fel a kezdeteket Tibi.

Rögtön esett

Mivel édesapja csupán azt szerette volna, gyermeke normális körülmények között tanuljon meg motorozni, így nem ugrott ki örömében a bőréből, amikor a fia elé állt az ötlettel – szülőként féltette, tisztában volt azzal, milyen kockázatokat rejt magában a versenyzés.

– Amikor elmentünk Talmáékhoz, azonnal látszott, hogy nem fél semmitől és van érzéke a motorozáshoz – mosolyodott el Tibor. – Még nagyon furcsán ült a vason, mintha egy „kuvasz kutyát ráültettek volna két kerékre”, ennek ellenére már az elejétől gyors volt. Miközben néztem őt, a fejemet vakartam, és arra gondoltam: a gyerek megőrült a moci nyergében. Már az első edzésen annyira beleélte magát a motorozásba, hogy highside-olt (a versenyeken az egyik leggyakoribb baleset: a kanyarban megszűnik a tapadás a hátsó keréken, majd a gáz elengedésére visszatér, ilyenkor a motor jó eséllyel az égbe katapultálja a pilótáját).

Egyből dobogón

Tibi szája az esés következtében kicsattant, szerencsére más baja nem esett. Megkönnyebbült édesapja vett neki egy jégkrémet, és kiadta a jelszót: irány vissza Balmazújvárosba. Tibike elfogyasztotta az édességet, majd azzal a lendülettel újra felült a motorra, és onnantól már nem volt visszaút. Első versenye egy közös szervezésű cseh–magyar–szlovák bajnoki volt, ahol egy kölcsönmotorral rögtön harmadik lett. – Anyukám eleinte hallani sem akart a versenyzésről, de én nagyon motivált voltam. Rögtön győzni akartam, pedig apuék mondták, az első futamomon a tapasztalatszerzés a fontos, nem az eredmény – emlékezett vissza Tibi. – Boldog voltam a dobogóval, bár sokáig nem örülhettünk neki, mert utólag kizártak, mondván, nem volt minden rendben a gépemmel. Apu azt hitte, ez majd törés lesz nálam, de a történtek az első búslakodás után inkább csak megerősítettek.

A spanyol bajnokságban

A 2017-es évnek már egyértelműen a bajnoki elsőség reményében vágott neki az ifjú tehetség, a cseh bajnokság MiniGP Open kategóriájában – a legfiatalabb versenyzőként – második lett, viszont az IMR-90 Motard Kupában senki sem tudta megállítani, tizenkét versenyből tízet megnyerve magabiztosan utasította maga mögé a mezőnyt.

Eleinte édesapja menedzselte a fiát, az anyagiak előteremtése mellett ő felügyelte a felkészülését, valamint szerelte az ifjú motorját is. Ahogy egyre világosabbá vált, hogy Tibiben „mocorog valami”, úgy lett nyilvánvaló, hogy a lépcsőfokok megmászásához anyagi és szakmai előre lépésre lesz szükség. Az előbbiek leginkább a családi kasszát terhelték, a szakmai rész viszont új kezekbe, méghozzá a hazai gyorsasági motorsport egyetlen Európa-bajnokának, Győrfi Alennek és csapatának kezébe került. Így tavaly Tibi immár a Forty Racing Team színeiben futott teljes szezont a spanyol utánpótlás-bajnokságban, a Cuna de Campeones Moto5-ös kategóriájában.

Amíg a világ egyik legerősebb utánpótlás-bajnokságában nem jött össze a dobogó, az a közös cseh, szlovák és magyar bajnoki futamokon igen: ahol rajthoz tudott állni, mindig a legjobb három között végzett, sőt, Dlhában futamgyőztesként intették le.

– Spanyolországban jobbak a feltételek, én is érzem, hogy gyorsabban fejlődöm azokon a futamokon. A jó körülmények miatt viszont a helyi gyerekek a több gyakorlásnak köszönhetően előrébb tartanak, hiszen sokkal többet edzenek, és azokon a pályákon versenyeznek, amelyeken naponta húzzák a gázt. Mi kimegyünk egy-egy futamra, ahol a szabadedzéseken kell megtanulnom a pályát, de ezt is megpróbálom előnyömre fordítani, hiszen így rá vagyok kényszerülve arra, hogy gyorsan ráérezzek a pálya ritmusára és megtaláljuk a lehető legjobb beállításokat.

Őrültnek kell lenni

A 27-es vagy 44-es számmal versenyző Tibi két kedvenc pilótája az egyaránt többszörös világbajnok olasz Valentino Rossi és a spanyol Marc Márquez. Előbbinél a közös pont az édesapja, aki ugyancsak nagy rajongója a híres 46-osnak, míg a hispán menő a stílusával fogta meg a fiatal magyart, ugyanis versenyzés közben Márquezhez hasonlóan ő is „lelóg a motorról”.

Tibinek természetesen az iskolában is helyt kell állnia, ami a sok utazás következtében nem egyszerű, hiszen amikor lehetősége lenne bepótolni a kimaradt tananyagot, ő a hétvégén éppen a pályákon száguldozik.

– Egy kicsit őrültnek is kell lenni ahhoz, hogy valaki versenymotorra üljön, de emellett a hétköznapokban ugyanúgy élem a korombeli gyerekek életét: tanulok, játszom, vannak barátaim, akikkel szívesen töltöm az időt. Az osztálytársaim eleinte nem akarták elhinni, hogy versenyzek, aztán a világhálón látták a felvételeket, így elfogadták, de annyira nem érdeklődnek még a motoros hátterem iránt. Nehéz összeegyeztetni a versenyzést az iskolával; a futamok hétvégén vannak, viszont nekünk egy nappal előtt már ott kell lennünk, így ilyenkor hiányzom az iskolapadból – ráadásul, amikor be tudnám pótolni a kiesett tananyagot, én akkor éppen húzom a gázt. Egy versenyhétvége nagyon zsúfolt: edzés, megbeszélés, szerelés, verseny, nincs idő „riviérázni”, mint esetleg azt néhányan gondolnák. Tisztában vagyok vele, mennyi áldozatot hoz értem a családom, én a jó eredményekkel tudom ezt meghálálni, illetve azzal, hogy nem töröm össze sem magamat sem másokat – árulta el a korához képest igen éretten gondolkodó reménység.

MSZ



További hírek a Sport kategóriából