Kísérletszombat

A Babeş- Bolyai Tudományegyetem központi épületét, folyosóit, tantermeit, az Ásványtani Múzeumát hömpölygő, gyermeksereg és a gyermekeket kísérő, érdeklődő szülők népes csoportjai árasztották el.

 

Johan Huizinga a Homo Ludens című könyvében a játék szerepét tanulmányozta az emberi alkotó tevékenység különböző területein. Huizinga szerint „minden emberi ténykedés játékkal van átszőve, így a játék az emberi minőség, vagy életforma jellegét kapja”. Csak a játékban vagyunk igazán emberek. Ezért nevezte az embert „játszó embernek”, azaz homo ludensnek. A könyv kultúrtörténeti összefoglaló műnek is tekinthető.

Ezek a gondolatok jutottak eszembe, mikor a múlt hét végén, (2012. március 16.) a Babeş- Bolyai Tudományegyetem központi épületében, a folyósokon illetve tantermekben, az Ásványtani Múzeumban hömpölygő, kísérletező gyermekek és az érdeklődő szülők népes csoportjait láttam.

A BBTE Fizika, Geológia és Biológia Kara által szervezett Kísérletszombat nevű rendezvény rendkívül nagy érdeklődést váltott ki a fiatalok körében. Román és magyar nyelven, a különböző karok hallgatói, tanárai kísérleteket mutattak be az érdeklődőknek, természettudományos filmeket vetítettek, de működött a festőműhely is.

A rendezvény tájékoztatójából kiderült, hogy szombaton 11-16 óra között 62 biológiai, geológia, fizika kísérletet mutattak be a nagyszámú érdeklődőnek.

A 14 biológiai kísérlet között szerepelt: a madártollak szerkezetének a vizsgálata, a méhek táncának tanulmányozása, vagy a növényi szőrképletek vizsgálata. De a csodálatos rovarvilágról is szerezhettünk tájékoztatást, vagy arról, miként készül a titkosírás. Az ujjlenyomatok vizsgálatába is betekintést nyerhettünk.

A 30 bemutatott fizikai kísérlet közül, a teljesség felsorolása nélkül, megemlíthetők: a tükörkép- fraktál, a bizalom-inga, a radioaktivitás-mérés, a lézerlabirintus, a szaladási sebesség mérése fénykapukkal, a mechanikai show, vagy az erő legyen veled-gondolatolvasás.

A 18 geológia kísérlet közül megemlíthető a különböző színű pudingból készült föld szerkezetnek makettje, a vulkánkitörés modellezés, a kristálymorfológia, a tsunami modellezés, pH-mérés csapvíz, borvíz, coca-cola, citrom esetében, a mészkőpezsgetés, stb. Nagy érdeklődést váltottak ki azok a filmek, melyek a vulkánokról, földrengésről szólnak, vagy a tsunami keletkezését mutatták be. Ezáltal vált érthetővé, miért nem lehet előre jelezni, például a tsunami keletkezését.

Jól működött a festőműhely, ahol a kisiskolások kőzeteken, műterméken, különféle dinoszauruszokon festői tudásukat próbálgatták. Megható volt látni a gyermekeik sikerélményében együtt érző szülők örömét. Kristályrácsok –GEOMAG gyurmával és fogpiszkálóval sokak tetszését elnyerte.

Az egyetemisták és az egyetemi tanárok nagy türelemmel, szakmai tudással és kiváló szervezői munkával rendkívül sikeresen irányították a rendezvényt.

Az érdeklődők megtekinthették a BBTE Ásványtani Múzeumát, ahol a Geológia kar tanárai mutatták be az értékes gyűjteményeket, a regionális ásványtani gyűjteményt, megtekinthető volt a 36 vitrinben elhelyezett 4500 kőzet. 2002 óta az Ásványtani Múzeumot a nagy- közönség is látogathatja. Jelenleg a Múzeum 16500 mintával rendelkezik, melyeket különböző üvegszekrényekben tárolnak.

A játszva történő tanulás a diákokban érdeklődést, a kísérletező kedv felcsillanását váltotta ki. Nagyon fontosnak tekintem a majdnem családi programnak is felfogható Kísérletszombat rendezvényt, mely a fiatalok kreativitását, a természet törvényeinek alaposabb megértését, a természeti környezet jobb megismerését eredményezheti.

Az egyetem folyosóin levő diák zsibongás, a tanár-diák párbeszéd, az egyetemisták –középiskolás diákok közti gondolatcsere a rendezvény szervezésének hatékonyságáról nyújtott érdembeli képet.

 

Csomafáy Ferenc