Kincsem

Fotó: 24. hu
Fotó: 24. hu
Az utóbbi idők egyik legfigyelemre méltóbb magyar filmje Herendi Gábor rendezésében készült „Kincsem” című alkotás, amely a csodaló életét és korát mutatja be.

De nemcsak erről szól. Ugyanakkor betekintést nyújt a kiegyezés utáni magyar elit világába is. 1849-ben a szabadságharc leverése után megtorlás következett, amelynek Blaskovich Bertalan gróf is az áldozata. A film kezdő jelenetei a Blaskovich -kastélyba kalauzolják a nézőt. Otto von Oettingen osztrák báró érkezik, aki közli Blaskovich Bertalannal, hogy letartóztatási parancsot hozott. Mivel ellenáll, a gyermeke, Ernő szeme láttára végez az apával. Ferenc József császár a grófot árulónak tekintette, ezért teljes vagyonelkobzásra ítélte. A kastélyt a császár a bárónak adományozza. Majd a film cselekménye a kiegyezés utáni korszakra reflektál.

25 év múlva

Huszonötév múlva, a vagyonától megfosztott, a grófságot csak névileg megőrző gróf, Blaskovich Ernő anyagi nehézségekkel küszködik. A felvett kölcsönöket sem tudja visszafizetni. A sármos bonviván meglehetősen kicsapongó, zilált életet él. Kölcsönpénzből versenylovat próbál vásárolni. Elment a lóvásárra, ahol Kincsemre licitál. Azonban Klara von Oettingen túllicitálja, így az ő tulajdonába kerül. De majdnem a Klara életébe kerül a Kincsemmel történő lovaglás. Végül az utolsó pénzéből az éppen arra járó Blaskovich megvásárolja Otto von Oettingentől a Kincsemet. Az a szándéka, hogy versenylovat neveljen belőle. Bár a címszerep alapján a legtöbb néző a csodalóval kapcsolatos történetre gondol, de a produkció sok mindent elmond a kiegyezés utáni Magyarország izgalmas, színes világáról. Betekintést nyújt a ’70-es évek magyar elit életébe, a Monarchia viszonyrendszerébe. Blaskovich Ernő számára a Kincsem dicsőséget, vagyont jelentett. Nem tudta megbocsátani a bárónak és a császárnak, hogy kioltották az apja életét. Bosszút akar állni, legyőzni az apja gyilkosát. A helyzetet bonyolítja az, hogy Ernő beleszeret Klaraba. A kapcsolatukat a báró ellenezte. A film nagy érdeme, miként érzékelteti azt módot, ahogy a szereplők megtalálják azokat a kifejezési formákat, amelyek érdekesen mutatják be a lóversenyek hangulatát, a fogadáskötők megnyilvánulásait. Érdekesen jeleníti meg a császárt, miként reagál a lóverseny izgalmas pillanataira. A forgatókönyv hitelesen érzékelteti azokat az árnyalatokat, amelyek arra ösztönzik az érdeklődőket, hogy fogadásokat kössenek.

A film alkotói

Rendező: Herendi Gábor. Forgatókönyvíró: Hegedűs Bálint, Herendi Gábor. Operatőr: Szatmári Péter. Zene: Hrutka Róbert. Producer: Hutlassa Tamás, Herendi Gábor, Ugrin Julianna. Jelmeztervező: Bárdosi Ibolya. A „Felveszem a szárnyakat” című dal a produkció főcímdala, amelyet Rúzsa Magdi énekli.

Szereplők

Nagy Ervin (Blaskovich Ernő), Petrik Andrea (Klara von Oettingen), Mike Madden (Kovács Lehel), Otto von Oettingen (Gáspár Tibor), Keresztes Tamás (Gerlóczy), Rátóti Zoltán (Blaskovich Bertalan), Balsai Mónika (Hédike), Makranczi Zalán (Franz von Vogel), Gyabronka József (Hesp Róbert).

A rendszerváltás utáni legnagyobb költségvetésű magyar romantikus kalandfilm, 3 milliárd forintból valósult meg, a Filmalaptól kétmilliárd 78 millió forintot kapott. Hegedűs Bálint és Herendi Gábor által írt forgatókönyv a valós elemek mellett fikciós elemeket is tartalmaz. Kincsem, a csodaló 1874-ben született. Két éves korában kezdett versenyezni. 54 versenyt nyert meg, 6 év alatt. A világhírű csodaló európai lóversenypályákon sikert sikerre halmozott. 1887-ben pusztult el. Amint a történetéből kiderült, a Csalogány nevű macska megnyugtató hatással volt rá, minden versenyre „elkísérte”.

Nagy Ervin hitelesen alakítja Blaskovich Ernő alakját, az igazságszerető, nőcsábász nemest, aki ellenségesen viszonyul az apja gyilkosához, meg akarja bosszulni. Másrészt szerelmes annak lányába.

Petrik Andrea Klara szerepében a szép, intelligens nőt jeleníti meg, aki gyöngéd érzelmekkel viszonyul a grófhoz, az apja tiltása ellenére.

A rendezői koncepció, a szereplők alakításai, a nagy létszámú statiszta gárda, korhű jelmezek, az alkotás sajátos látványvilága a film sikerét biztosították. Az európai lóversenypályák korhű bemutatása, a nagyszámú, több mint 90 versenyló „küzdelme” fokozzák a film látványosságát. A film utolsó jelenetei szuggesztíven érzékeltetik, hogy milyen nehéz, bonyolult választani a bosszú és a szerelem között.

A kolozsvári Győzelem (Victoria) moziban a Kincsem című filmet a 17. Filmtettfeszt keretében vetítették. A nagy érdeklődésre való tekintettel a filmszínház a filmet decemberben is műsorra tűzte.

Csomafáy Ferenc

Címkék: ,


A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .