Kicsi a Kösmő patak, de nagy medre lesz

Kicsi a Kösmő patak, de nagy medre lesz
A Kösmő patak medrét azért kell kiszélesíteni, hogy levezethesse az esetleges árhullámokat, mondta szerkesztőségünknek Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatója, aki a munkálatok több helyszínén tájékoztatott a legfontosabb részletekről.

Nagyszabású mederszabályozási munkálatok zajlanak a Kösmő patak szinte teljes hosszán. A munkálat helyszínein Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatója vezetett végig, ismertetve a beruházás legfontosabb részleteit. Az első állomás a pályi gyűjtőtó volt. Itt Pásztor Sándor elmondta, hogy a Kösmő több ágból ered, és itt egyesül, ezért is építették annak idején ide a gyűjtőtavat, hogy felfogja a nagy vízmennyiséget. Az igazgató kifejtette, hogy ennek a munkálatnak a során a töltést kiépítik a tó teljes kerületén. A tó Pályi felőli oldalán nem volt meder, ezért régen árhullámok esetén a víz annyira megnőtt, hogy átfolyt a tó töltésén és mindent elöntött, ezért a mostani partrendezési munkálatok során már a gyűjtőtótól kezdve kiépítik a Kösmő medrét.

Bihar

A következő helyszínen, Bihar határában Pásztor Sándor elmondta, hogy a munkálat három községet – Pályit, Bihart és Paptamásit – érint; a települések belterületein terméskőből építik ki a támaszfalakat, a külterületeken pedig kiszélesítik a medret, a települések közötti térségekben, ahol nyílt mezőn folyik a Kösmő, csak olyan helyeken köveznek, ahol éles kanyarok vannak, vagy hidakat kell bevédeni. Bihar területén csak a patak jobb partján dolgoznak, itt kiszélesítik a partot, geotextillel lefedik, termőföldet tesznek rá, és befüvesítik, a bal parton pedig meghagyják a mostani élővilágot, a fákat, a cserjéket. Az igazgató kiemelte, hogy a munkálat során nyolc hidat is építenek a Kösmő felett, de a patakot átszelő megyei- vagy országutak hídjaihoz nem nyúlnak, mert ezek nem az igazgatóság hatáskörébe tartoznak. Az igazgató hozzátette, hogy a környezetvédőkkel folytatott megbeszélések során megegyeztek abban, hogy Paptamási alatt a Kösmőnek a Berettyóba folyásáig csupán kiszélesítik egy kicsit a medret, de más munkálatokat nem végeznek, hogy a jelenlegi természetes állapotok megőrződjenek ott. Pásztor Sándor kifejtette továbbá, hogy többen bevezették a szennyvizüket a patakba, a munkálatok során minden ilyen vezetéket szétbontanak, „mert nem juthat be az udvarokból szennyvíz a Kösmőbe” – szögezte le. Pásztor hangsúlyozta, hogy mindenhol terméskővel dolgoznak, és a felújítás végeztével a patakban folyamatosan mintegy fél méteres vízszint lesz.

Paptamási

Paptamási központjában, a Kösmő feletti hídnál Matyi Miklós polgármester mellett több elégedetlenkedő fogadta Pásztor Sándort. Egyikük, Bereczki András helyi református lelkész azt mondta a műszaki igazgatónak, hogy egy hatalmas árkot építettek a falu központjába, ami fölöslegesen széles. Hozzátette, hogy a szabályozott Kösmő patak „egy roppant pocsék széles árok lesz”, ráadásul veszélyes is, mert a gyerekek, a háziállatok beleshetnek majd a mintegy két méter magas partról. Pásztor Sándor erre reagálva kijelentette, hogy Paptamási központjában korlátokat fognak elhelyezni a parton, majd elmondta, hogy a hidrológiai adatok alapján kell kiépíteni a medret, hogy a Kösmő patak elbírjon és levezessen egy esetleges árhullámot. „Ha nem ekkorára építjük, nem kapunk a munkálatra uniós támogatást” – fogalmazott. Egy másik panaszos azt mondta az igazgatónak, hogy a munkálatok során az ő magánterületéből is lekanyarított a kivitelező egy darabot. Pásztor Sándor ígéretet tett arra, hogy az igazgatóság által megbízott földmérő fog méréseket végezni, hogy pontosan megállapítsák, mennyi magánterületet foglaltak el a munkálatok során. A továbbiakban Pásztor kifejtette, hogy Paptamási központjában új hidat építenek, és a hídnak a sarkába lesz bekötve a kövezés. „Olyan medre lesz a Kösmőnek, ami elviszi az árhullámot, és nem kell majd kilakoltatni az embereket” – tette hozzá.

Kárpótlás

Pásztor Sándor tájékoztatott a vízfolyások partjainál lévő magánterületeket érintő jogszabályról is. A vízügyi törvény azt írja elő, hogy a folyóvizek mindkét partja egy bizonyos szélességben (ez a folyóvizek nagyságának a függvénye) állami tulajdon. Viszont komolyabb árhullámok során a nagyvízi medrek átalakulnak, és akár métereket is eltolódhatnak jobbra vagy balra, így magánterületekre is érhetnek, és mivel a vizek partjai automatikusan állami tulajdonba kerülnek, a földtulajdonosok területet veszíthetnek. Amennyiben viszont a part közelében telekkel rendelkező tulajdonos a törvényben megszabott határidőn belül jelzi a vízügyi igazgatóságnál, hogy egy árhullám miatt károsodott egy bizonyos földterülettel, és ez mérések által bizonyítható, akkor az igazgatóság olyan munkálatokat végez, hogy a tulajdonos visszaszerezhesse földterületét. Ha az nem lehetséges, akkor a tulajdonost a román állam kártalanítja: amennyiben a helyi önkormányzatnak van szabad földterülete, akkor a károsult a helyi földosztó bizottságtól kaphat telket, amennyiben nincs, akkor a károsult kártalanítási listára kerül.

Pap István



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter