Kiállta a hét próbát

Kiállta a hét próbát
Ünneplőkkel zsúfolásig megtelt a Kolozsvári Magyar Opera terme a 7. alkalommal megtartott Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján

Köszöntőbeszédekben kiemelték KMN fontosságát, jelentőségét. Kolozsvár városi rangra emelésének 700. évét is ünnepeljük.

A Kolozsvári Magyar Napok beépült az emberek tudatába

Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke köszöntőbeszédében kiemelte, hogy a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozata „kiállta a hét próbát”, a kolozsvári magyarság egységét fejezi ki. „Legyünk minél többen augusztus 19.-én az ünnepi előadáson, a Kolozsvár Főterén, vissza nem térő alkalom. Mutassuk meg, hogy tudunk együtt ünnepelni nemzetiségektől, felekezetektől, pártoktól függetlenül.”

Csoma Botond városi tanácsos, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke köszöntő beszédében kiemelte, hogy a Kolozsvári Magyar Napok összekovácsolták a város magyarságát. Idézve Esterházy Péter gondolatát: „Ugyan ez a létező világok legjobbika, de tökéletesnek nem mondanám. A világ még nem kész, hiányoznak mondatok belőle.” Majd kiemelte nem a teljes mondatot, így folytatta „nem a mondatok, hanem a gesztusok és a tettek hiányoznak”. A Kolozsvári Magyar Napok beépült az emberek tudatába. Képesek, hogy jobbá tegyék a világot. Az emberek közötti kapcsolatokat javítják, függetlenül vallásuktól vagy nemzetiségi hovatartozástól. A Kolozsvári Magyar Napoknak integráló jellegük van. A populáris és a magas kultúra egymás mellett, együtt létezik. Azonban még van tenni való a szimbolikus gesztusok terén. Kifejezte örömét, hogy a Nagybányai Városi Tanács háromnyelvű helységnévtáblák kihelyezését szavazta meg. Sajnos, Kolozsvár nem tudta elérni azt sem politikai, sem jogi eszközökkel, hogy háromnyelvű helységnévtábla köszöntse a városba érkezőket.

A magyarság megtapasztalja az összefogás erejét

Mile Lajos Magyarország kolozsvári főkonzulja köszönetét fejezte ki a szervezőknek az eredményes munkájukért. Nem csak Erdélynek, de a Kárpát- medencei magyarságnak is fontos esemény. 500 rendkívül színvonalas rendezvény önmagáért beszél. Évszázadok során a magyarságnak szembe kellett néznie fenyegető veszélyekkel. Beszédét Zrínyi Miklós „Ne bántsd a magyart” mondására építette. De nem csak a nemzeti tragédiánk, hanem a közös sikerek is alkalmasak arra, hogy közösséggé kovácsolják nemzetünket. A magyarság megtapasztalja összefogás erejét a kultúra és sport terén. Ilyen siker a Kolozsvári Magyar Napok is. Az Európai bajnokság vagy az Olimpia érzelmileg összekovácsolta a magyarságot. Igazolta, érdemes minket szeretni. „Az októberben esedékes magyarországi népszavazás is ilyen közös siker kell, legyen, amely megvéd és összetart bennünket.”

Toró T. Tibor az Erdélyi Néppárt alelnöke kiemelte: „Évről évre a bőség zavarával küzdünk, amikor a fesztivál programját tekintjük. Ez az esemény is azt jelzi, hogy Kolozsvár magyarsága nem adja fel, s teszi ezt azért, mert maga Kolozsvár fel nem adható város.” Örömmel emlékszik vissza a kezdetekre, amikor a Kolozsvári Magyar Napok ötlete felmerült.

Kolozsvár irányt mutat a magyar emberek számára

„Volt olyan időszak, amikor mindent megpróbáltak eltüntetni, ami magyar érték, ami a magyar kulturális örökség része. A Kolozsvári Magyar Napok hozzájárultak ahhoz, hogy visszanyerjük önbizalmunkat. Orvosolták rossz kedvünket. Megmutatták, itt van magyar múlt és jelen. De születtek olyan alkotások, melyek az egyetemes kultúrát gyarapítják.” mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Kolozsvár irányt mutat a magyar emberek számára. A rendezvény ismét fővárossá tette.

Hiányérzet is jelentkezik

Ennek dacára mégis hiányérzet jelentkezik. „Reméljük, Nagybánya meggyőzi a kolozsvári kételkedőket, hogy semmit sem veszít a román közösség, ha Erdélyben mindenki természetesnek veszi azt, ami természetes”- fogalmazta meg Kelemen Hunor. Hiányérzetet vált a kormánynak az a szándéka, miszerint vissza akarja vonni, hogy a csíksomlyói búcsú, felkerüljön az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. De az a határozat is, amely alapján az Erdélyi Regionális Műemlékvédelmi Bizottságból minden indoklás nélkül felmentettek két magyar szakembert, Guttman Szabolcsot, Nagyszeben volt fő-építészét és Csók Zsolt régészt.

Fölszállott a páva gálaelődás

A „Fölszállott a páva” televíziós népzenei és néptánc-tehetségkutató verseny ötlete dr. Balogh Júlia nevéhez kötődik. A Nyitógálán a „pávás” évjáratok legjobbjai és Erdély még élő hagyományos népi kultúrájának képviselői léptek fel. „ Megtiszteltetés, hogy a Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján léphetnek fel, arra is lehetőséget kínál, hogy megmutassuk a hagyomány átadásának folyamatosságát és fontosságát, mely a magyar nemzet egységének és jövőjének is egyik záloga” – fogalmazták meg a műsor szerkesztői. Felléptek: Harmadik Zenekar, a Tokos Zenekar, a Kesice Táncegyüttes, a Gyimesi Hagyományőrzők, Kosteleki zenészek, a Bekecs Táncegyüttes, a Mérai Hagyományőrzők, Kacsó Hanga Borbála, Hoksz Attila, Herdon fivérek, Haraszti ikrek, Mayer Tamás, Busai család, Szalonna és bandája és Berecz István. Szerkesztő: Kelemen László. A Fölszállott a páva előadás rendezője: Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Harangozó Gyula -díjas koreográfus, Magyarország Érdemes Művésze. A rendkívül hangulatos, sokszínű előadást a közönség hosszú percekig tartó vastapssal köszönte meg.

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter