Kiállítás nyílt Frenţiu görögkatolikus püspökről

Kiállítás nyílt Frenţiu görögkatolikus püspökről
Szerda reggel a Görögkatolikus Püspökség, illetve ennek kulturális osztálya szervezésében a vértanúhalált halt Vasile Traian Frenţiupüspökről nyílt kiállítás a katedrális kriptájában.

Száznegyvennégy évvel ezelőtt, 1875. április 25-én született a hitéért mártírhalált Vasile Traian Frenţiu váradi görögkatolikus püspök- ennek apropóján tegnap az életét és tevékenységét bemutató fényképekből, mise és liturgikus tárgyakból, ruhákból, egyházi dokumentumokból összeállított kiállítás nyílt a Szent Miklós katedrális kriptájában, Rodica Indig művészettörténész és Mihai Vătămănelu vikárius közreműködésével. A néhai főpap egyike azon hét görögkatolikus főpásztornak, akiket Ferenc pápa június 2-án, vasárnap a balázsfalvi Szabadság mezején egy szabadtéri szent liturgia keretében boldoggá fog avatni.

A Szentatya idén március 19-én, kedden hagyta jóvá az erről szóló boldoggá avatási dekrétumot, amikor kihallgatáson fogadta Angelo Becciu bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát. Valamennyien a román kommunista rendszer áldozatai voltak, akiket az akkori hatalom hitük miatt bebörtönzött és megkínzott, és a megpróbáltatások következtében életüket vesztették 1950 és 1970 között.

Az élete

Vasile Traian Frenţiu az iskoláit szülővárosában, Resicabányán kezdte, majd a balázsfalvi görögkatolikus gimnáziumban folytatta, ahol 1894-ben érettségizett. 1894–1898 között Budapesten tanult teológiát. 1898. szeptember 20-án szentelték pappá. Teológiai tanulmányait a bécsi Augustinaeum intézetben folytatta, és ezzel párhuzamosan a Bécsben szolgáló román katonák gyóntatójaként működött. 1902-ben doktori fokozatot szerzett. 1902-1904 között a lugosi érsekségen dolgozott levéltárosként, könyvtárosként és konzisztóriumi aljegyzőként. 1904-benSzászvárosba került esperesnek, ahol 14 plébánia és filia tartozott hozzá. 1912. elején hátszegi esperes lett, majd 1912. november 12-én lugosipüspök. 1922. május 4-én szentelték fel nagyváradi püspökké. Több teológiai tankönyvet is kiadott. Saját költségén 14 templomot építtetett, és további húsznak az építését támogatta.

A második bécsi döntés után szót emelt Észak-Erdély visszacsatolása ellen, ezért el kellett hagynia Magyarországot. 1941-ben Alexandru Nicolescu mitropolita halála után kinevezték a Fogaras-gyulafehérváriÉrsekség apostoli kormányzójának. 1947-ben visszatért Nagyváradra. 1948. szeptember 17-én a többi katolikus püspökhöz hasonlóan a kultuszminisztérium értesítette, hogy a továbbiakban nincs joga képviselni az egyházmegyét. 1948. október 28/29-én letartóztatták, majdkülönféle helyeken raboskodott. 1952. július 11-én vértanúhalált halt amáramarosszigeti börtönben. Jeltelen közös sírba temették.

A kiállítás a pápalátogatásig tekinthető meg, naponta 7-19 óra között.

Ciucur Losonczi Antonius