Kiállítás nyílt az ’56-os eseményekről

Kiállítás nyílt az ’56-os eseményekről
Október 21-én az 1956-os forradalmat, valamint a forradalom hatására Nagyváradon megalakult Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetét bemutató kiállítás nyílt az EMNT váradi irodájában.

Az 1956-os forradalmat, valamint a forradalom hatására Nagyváradon alakult Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetét bemutató kiállítás megnyitóját tartották meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi irodájában október 21-én, pénteken. A résztvevőket Nagy József Barna, a rendezvényt szervező Magyar Polgári Egyesület elnöke köszöntötte. Mint elmondta, a megnyitóval az 56 órán át 56-ról című, a forradalomra és szabadságharcra emlékező, éjjel-nappal tartó rendezvénysorozat is kezdetét veszi, amely során filmvetítések, felolvasások, zenehallgatás, előadások zajlanak. A kiállítást Galambos István történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos kutatója nyitotta meg. Mint elmondta „1945-ben kezdődött el mindaz, ami az 1956-os eseményekhez vezetett. A közép-európai népek szabadságát veszélyeztette a szovjet birodalmi gondolat, és három ponton is megsértették a magyar társadalom és az összmagyarság alapvető értékeit: a nemzeti függetlenség eszméjét, a hit szabad megvallásának az eszméjét és a tulajdonhoz való jogot. Ezeket az értékeket látta elsorvadva a magyar társadalom 1956-ban” – mondta el, hozzátéve, hogy ahol magyarok éltek, az országon belül és a határokon túl, ott valamilyen formában jelen volt 56-nak a szellemisége, legerősebben és hangosabban Erdélyben és a Partiumban.

Visszaemlékezés

Számos, a forradalommal szimpatizáló, szolidarizáló csoport alakult Romániában is a forradalom hevében. Az egyik ilyen csoport volt a váradi Premontrei Gimnázium internátusában alakult Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete, melynek nem sokkal megalakulása után tagja lett Török László is, aki a kiállításmegnyitón megosztotta fájdalmas emlékeit a jelenlevőkkel. Török László 1956-ban mindössze tizenkét éves volt, nem volt a kezdetektől a csoport tagja, de a többiek későbbi elmondásaiból megtudta azt, hogy a szervezet tagjai a magyar forradalom és szabadságharc idején röpcédulákat készítettek, falakra rendszerellenes jelszavakat írtak. Sőt, tervezték azt is, hogy síneket robbantanak fel. A szervezet fő célkitűzése az volt, hogy fel legyenek készülve, ha a forradalom Romániában is kirobbanna. A titkosszolgálat nyilván korábban is sokat tudott a csoportról, de csak 1960-ban kezdődtek meg a letartóztatások. Török László tizenöt évet kapott, ebből négy évet töltött le, megpróbáltatásai viszont szabadulása után sem szűntek meg, mert folyamatosan figyelte őt a szekuritáté. Ezzel kapcsolatban arra kérte a jelenlevőket, hogy ne ítélkezzenek túl hamar a besúgókról, hiszen sokan kényszer hatására cselekedtek, és biztos sokan mindmáig szenvednek ettől. A megnyitón közreműködött Kiss Törék Ildikó színművész és Thurzó Sándor József brácsaművész. Az alkalmon minden résztvevő kapott egy példányt P. Sebők Annának a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetéről írt kiadványából. A rendezvény és a kiállítás az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság jóvoltából valósult meg.

P. Nagy Noémi



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter