A 2010 augusztusa és októbere között, illetve az idei év februárjában leadott támogatási kérésekre, a tejkvótával és legalább 2-15 közötti állatállománnyal rendelkező gazdák állatonként 99,63 eurót kapnak. Azon termelők számára, akik ennél több jószággal rendelkeznek, szintén a 15 fejőstehénre számított érték lesz biztosítva.
„A megadott időintervallumban az ügynökség megyei kirendeltségeihez a vártnál jóval nagyobb számú kérés érkezett be, országos szinten a tejtermelő gazdák több mint 221.100 fejőstehén után igényeltek támogatást. A túljelentkezés kapcsán mindenképp pozitívumként említhető meg, hogy több gazda fog a támogatásban részesülni – amelynek következtében, a hátrányos helyzetű övezetek állatállománya minden bizonnyal gyarapodni fog –, negatívum viszont, hogy a szubvenció, amelynek maximális értéke 250 euró volt, alacsonyabb lett” – nyilatkozta Tánczos Barna államtitkár. Hozzátette, a hazai, valamint az Európai Uniós alapokból fizetett szarvasmarha-támogatások, az elmúlt fél-egy évben, egyrészt a gazdaságok gyarapodásához, másrészt pedig a szarvasmarhák értékének növekedéséhez vezettek, a gazdák sokkal jobban tudják értékesíteni állományaikat.
Az államtitkár elmondta, a támogatásra jogosult állatlétszám, illetve a kifizetési összegek tekintetében Hargita megyét (ahol 5266 termelő, 19.077 állatra kap támogatást) országos szinten csupán Suceáva megye előzi meg (itt 7438 gazda 21.464 állatra kap szubvenciót). Támogatási kéréseket nagyobb számban továbbá Fehér megyében (5789 termelő – több mint 18 ezer állatra), Beszterce-Naszód megyében (5669 termelő 18.263 állatra), és Máramaroson (5153 gazda – 13.627 állat után) adtak le, ezeket követi Hunyad megye több mint négyezer, Kolozs megye több mint háromezer, Bihar és Kovászna megye pedig több mint kétezer leadott kéréssel.
„A fenti eredményekre alapozva, szintén pozitívumként könyvelhető el, hogy a hátrányos helyzetű övezetekben, a gazdaságonkénti átlagos állatlétszám több erdélyi megyében is – így például Szeben, Kovászna, Brassó, Hargita megyékben – jóval az országos átlagon felüli, ami arra utal, hogy egyre több erdélyi gazda dönt az egy-két tehenes farmja fejlesztése mellett, ami a kis és közepes családi gazdaságok gyarapodásához vezethet” – magyarázta Tánczos Barna.
Az őszi ellenőrzések során egyébként az ügynökség alkalmazottai sajnos kivétel nélkül, minden megyében szembesültek a jogosultsági feltételek megszegésével, aminek következtében egyes igénylők támogatása lecsökkent, de olyanok is voltak (szám szerint 1065 gazda), akik a támogatási összeg teljes elvesztésével kellett számoljanak. A szankciókat elsősorban a hiányos dokumentációk, a helyszíni ellenőrzések során tapasztalt fülszámok és állatok hiánya, illetve az állatállományoknak, nem a lejelentett helyszínen történő tartása eredményezte.
A tervek szerint az APIA a támogatásra idén, július 15-e és augusztus 30-a között ír ki újabb kérésleadási periódust, viszont ehhez a pótlólagos támogatást biztosító 2010/755-es kormányhatározat módosítására lesz szükség.
