Kevesebb magyar él Bihar megyében

Kevesebb magyar él Bihar megyében
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének primér adatfeldolgozása szerint több vidéki településen is nőtt a magyarok részaránya, máshol viszont csökkent. Apadás a kis- és szórványtelepülésen figyelhető meg, és ugyanakkor elmondható, hogy csökkent a városok össznépességének száma.

 

 

Az Erdély Online-nak nyilatkozó Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke és Szabó József ügyvezető alelnök egyaránt hangsúlyozta, hogy csupán primér adatfeldolgozásról van szó, ezért a számok még változhatnak, főleg Nagyváradon van még hátra sok munka. Összességében azonban elmondható: Bihar megyében csökkent a lakosság számaránya, nemcsak a magyaroké, hanem a románoké is, úgy tűnik, hogy összességében körülbelül 40-50 ezer fővel. Ez nyilván érintette a magyar lakosságot is, két tendencia figyelhető meg. Egyrészt Nagyváradon a város arányain felül csökkent a lakosság száma, tehát a teljes csökkenés arányából egyharmadnál nagyobb a megyeszékhely létszámcsökkenése, másfelől pedig Váradon az átlagnál nagyobb mértékben csökkent a magyarság részaránya. Ez három okkal magyarázható: többen külföldre távoztak, mások a szomszédos településekre költöztek ki, az ott élő lakónegyedekbe (Szentandrás, Váradszentmáron, Fugyivásárhely, Hegyközpályi, Bihar, Bors, Nagyürögd községekbe), valamint a demográfiai korfa is rontott a magyarság helyzetén (idősödő társadalom). Ezenkivül egyfajta asszimilációs veszteségről is beszélhetünk, amit jelen pillanatban még nem lehet felmérni, ehhez részletesebb adatok kellenek.

 

Vidéki települések

 

Alsólugason 2002-ben 640 személy vallotta magát magyarnak, a mostani népszámlálás előzetes adatai szerint viszont az idén 995-en vallották magukat magyarnak. Berettyócsohajon (Szentjobb település tartozik hozzá) legutóbb 1163-an vallották magukat magyarnak, most 1296-on. Bihar községben ugyan az összlakosság száma nőtt- most körülbelül 4091 fő-, de a magyarság számaránya ezzel szemben csökkent, 3404-ről 3357-re. Ugyanez érvényes Bihardiószegre is, ahol 6660-ra nőtt a lakosság száma, viszont a magyarság számaránya mintegy 500 fővel csökkent a két népszámlálás közt, ami az 50 százalékos határon belülre hozta a magyarokat. Biharfélegyházán viszont a magyarság számaránya nőtt, akárcsak a lakosság száma, 1794 ember vallotta magát magyarnak a korábbi 1613-hoz képest. (Hozzá kell tenni, 2002-ben együttes népszámlálás volt a két település esetében). Borsnak korábban 3409 lakosa volt, melyből 3163 volt magyar, most pedig 3800 a lélekszám, melyből 3394 a magyar. Növedés figyelhető meg Érkörtvélyesen is a magyarság számarányában: 2332 vallották most magyarnak magukat, a korábbi 2206-hoz képest, úgy, hogy a két népszámlálás közt az összlakosság aránya 3774-ről 3680-ra apadt. Ugyanez érvényes Érszőlősre is, ahol legutóbb 993-an vallották magukat magyarnak, most 1057-en,miközben az összlakosság csökkent. Hegyközpályiban a magyarok (1583-ről 1817-ra) és az összlakosság (1655-ről 2446-ra) száma is nőtt. Kiskerekiben jelentősen nőtt a magyarok száma (2035-ről 2270-re), miközben az össznépesség csökkent. Szalárdon 4186-ról 4262-re nőtt a lakosság száma, a magyarok száma pedig 2872-ről 3016-ra emelkedett. Vedresábrányban is egyfajta növekedés figyelhető meg, a magyarok száma 1526-ról 1704-re ugrott.

 

Városok

 

Csökkent a lakosság száma Nagyszalontán (18.000-ről 15.700-ra), viszont a magyarok részaránya nőtt (57 százalékról 58,3 százalékra), ugyanis a 1egutóbbi népszámláláskor 10.335-en voltak, most pedig 9142-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Margittának korábban 17.291 lakosa volt összesen, most 15.133, a magyarok száma 7468-ról 6291-re csökkent. Érmihályfalván legutóbb 10.300 ember lakott, ebből 9687 él ott most, a magyarok száma 8757-ról 7851-re csökkent. Székelyhídon a csökkentés durván 600 főt jelent (11.665-ról 11.091-re fogyott a lélekszám), a 9010 magyarból 8585 maradt a településen. Váradról csupán részleges adatok vannak, de úgy tűnik, hogy itt a legnagyobb a magyarság fogyása, akár a részarányról, akár az abszolút értékekről beszélünk. Jelenleg úgy nézi, hogy durván 23,81%-os a magyarok aránya a megyeszékhelyen, de ez a statisztika még javulhat is a feldolgozások függvényében.

 

Ciucur Losonczi Antonius