Kettős állampolgárság: mi készül?

Sietne a Fidesz a kettős állampolgárság ügyével – most ennyit hangoztatnak (mégpedig a kampány teljében), a vonatkozó tervezetük nem ismert. Nézzük, milyen fő információkat lehet tudni eddig az ügyről.

Még meg sem alakult az új Országgyűlés, máris eléterjesztené a Fidesz-frakció az úgynevezett szimbolikus döntéseket. Orbán Viktor, a kormányfői poszt várományosa már lehetséges időpontot is mondott: azt közölte, hogy az ilyen jellegű kezdeményezéseiket – köztük a kettős állampolgárság ügyét – várhatóan már április 26-án (azaz a második választási forduló másnapján) a parlament elé terjesztik. (Az új országgyűlés megalakulása egyébként május végére várható.) Mint ismeretes, hasonló jellegű ígérettel és előterjesztéssel legutóbb tavaly ősszel élt a Fidesz, ám akkor végül nem lett semmi az ügyből. Most azt mondják, az új törvényhozási és végrehajtási többség első meghozott döntései között lehet a kettős állampolgárság rendezése. Ám konkrétumokat továbbra sem tudni a tervezetről – de semmiképp nem olyan lesz, ahogyan azt a legtöbben képzelik.

Összegzés

A romániai magyarok többségében az a kép él a dologról, hogy automatikusan és tömbben kapná meg a magyar állampolgárságot az itteni közösség, ráadásul teljes jogkörű lenne mindez, vagyis épp olyan, mint a mostani magyar állampolgárság. Ennek van azonban a legkisebb esélye.

Érdemes tudni, hogy a Fidesz (és az MSZP is) azt hangsúlyozta ismételten tavaly ősszel: az egyéni alapon való elbírálást szorgalmazzák, tehát ez a tárgyalási alap. Vagyis – legalábbis a fél évvel ezelőtti elképzeléseik szerint – semmilyen automatizmus nem működne az állampolgárság megadásában, azt külön kérvényezhetné mindenki, s az elbírálás is személyenkénti lenne. Ráadásul az MSZP például azt javasolta, hogy ne „klasszikus” magyar állampolgárságot adjanak, hanem a jelentősen szűkített jogkörű „külhoni magyar státust” iktassák törvénybe. A Fidesz sem tisztázta a mai napig, hogy milyen jogkörökkel járna – és milyenekkel nem – a kettős állampolgárság. A legkérdésesebb vonatkozások között van, hogy mi lenne például a társadalombiztosítási ügyekkel. Erről még mindig nem nyilatkoznak, bár állításuk szerint készen áll az Országgyűlésnek benyújtandó teljes tervezetük. Ami pedig a szavazati jogot illeti, két megoldás lehetséges: vagy megadja az állampolgársággal ezt is a Fidesz (az elemzők többsége szerint eleve ez az érdeke, hogy biztosítsa magának a támogatókat), de immár az sem kizárt, hogy esetleg ezt még meggondolja, az üggyel összefüggő több kivitelezési nehézség és ellenzéki bírálathullám elkerülése érdekében. Annyi azonban biztos, hogy az egyelőre részleteiben tisztázatlan, de mindenképpen valamiféle kettős állampolgárságot gyorsan akarja megpróbálni elfogadtatni a Fidesz. Már tavaly októberben a párt számos vezető politikusa azt nyilatkozta, hogy ha kormányra kerülnek, mindenképp az első intézkedéseik között lesz ez. Ezekben a napokban „szimbolikus ügyként” emlegetik a Fidesz vezetői az állampolgárságét. Ez is arra utal, hogy ha esetleg tényleg hamar el is fogadják a vonatkozó törvényt, akkor is nagyban korlátozott jogköröket adnak a határon túli magyaroknak.

Reakciók

Mint ismeretes, az előző, PSD-s kormányok mindig érzékenyen és elutasítóan reagáltak, ha felmerült az itteni magyarság etnikai alapú kettős állampolgársága, sőt, még a státustörvényt is élesen támadták. Azóta azonban Románia is felgyorsította és szinte iparággá tette a moldovai románoknak való állampolgárság megadását – s ez kedvező konjunktúrát teremthet számunkra is. Bukarest eddig még nem reagált azokra a kijelentésekre, amelyeket a Fidesz-vezetők a vasárnapi választások megnyerése óta tettek arról, hogy felgyorsítanák a kettős állampolgárság ügyének rendezését. Reagált viszont tegnap Szlovákia. Dusan Caplovic, a kisebbségi ügyekért felelős kormányfőhelyettes azt közölte: „Szlovákia el fogja utasítani a kisebbségi magyarok kettős állampolgárságát”.