Két szólista a csütörtöki hangversenyen

Mihaela Anica fuvolaművész és Horia Maxim zongoraművész a váradi filharmónia pódiumán. Fotók: Dr. Ovidiu Bălănean
Mihaela Anica fuvolaművész és Horia Maxim zongoraművész a váradi filharmónia pódiumán. Fotók: Dr. Ovidiu Bălănean
Az utóbbi időben nagy a látogatottságuk a nagyváradi Állami Filharmónia koncertjeinek, s a csütörtök esti hangversenyen tetőzött a nézőszám: zsúfolásig megtelt az Enescu–Bartók terem.

Jóval a koncert kezdete előtt hosszú sorok kígyóztak a filharmónia jegypénztára előtt, sokan álltak sorba, hogy a jónak ígérkező koncertre jegyet tudjanak váltani. A hangversenyterem minden helye megtelt, sőt az erkélyen többen is – főleg fiatalok – a lépcsőn ülve hallgatták a zenét. Az est karmestere Jankó Zsolt, a filharmónia állandó dirigense, a meghívott vendégművészek pedig Mihaela Anica bukaresti születésű, Bécsben élő fuvolaművész és Horia Maxim galaci születésű, Bukarestben élő zongoraművész voltak.
Elsőként a legnagyobb finn zeneszerző, Jean Sibelius (1865–1957) Finlandia című nyitánya, op. 26 hangzott el a kitűnő nagyváradi szimfonikusok előadásában. Igazi élmény volt ezt a művet hallgatni, melyet a finn zeneszerző legnépszerűbb és legfontosabb alkotásaként tartanak számon. 1899-ben komponálta Sibelius, s később Finnország második himnuszává vált. A közkedvelt zenemű elhangzása után hosszan tartó tapssal fejezte ki tetszését a népes publikum.
Ezt követően Carl Reinecke (1824–1910) D-dúr fuvolaversenye, op. 283 csendült fel, Mihaela Anica fuvolaművész tolmácsolásában. Tetszetős, késő romantikus zene; talán a második tétele marad meg leginkább a hallgató memóriájában. A szólót játszó Mihaela Anica hangszerének hangja szép, de nem volt elég átütőereje.

A zongoraverseny

Szünet után Ludwig van Beethoven (1770–1827) 5., Esz-dúr zongoraversenyét, op. 73 Horia Maxim tolmácsolta, a szimfonikusok és a karmester hathatós közreműködésével. A termet teljesen megtöltő közönség szünet után is visszatért a helyére, mindenki az Emperort/Imperialt várta. Beethoven utolsó zongoraversenye különleges helyet foglal el a zeneirodalomban. Gyöngyszem, újító és előremutató, robbanékony, megindítóan lírai; az első hangjától kezdve forradalmasította a műfajt: az egyetlen hangszerként felfogott zenekar egy szólamban játssza a témát és a ritmust, s ezt aztán a zongora a többi hangszerrel folytatott energikus párbeszéddé fejleszti. Beethoven e versenyművét 1809–1811 között írta Bécsben, s 1811. november 28-án mutatták be a lipcsei Gewandhausban, Friedrich Schneider zongoraszólójával; Bécsben a zeneszerző egy másik tanítványa, Carl Czerny mutatta be, 1812-ben. Angol nyelvterületen Emperor (Császár koncert) állandó melléknéven ismert, mivel atmoszférája a francia forradalomhoz és Napóleon kultuszához kapcsolódik. E melléknév nem Beethoventől, hanem a mű angol kiadójától, Johann Baptist Cramertől származik. Horia Maximban pódiumhoz szokott, rutinos, energikus fellépésű előadóművészt ismerhettünk meg. Kijárt neki a vastaps. A zongoraművész ráadásként egy Sibelius-etűdöt játszott, a közönség nagy megelégedésére.

Dérer Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter