Két író egy Szabad Európáról

Két író egy Szabad Európáról
Nagyvárad – Az egykori Szabad Európa Rádió magyar szerkesztőségének vezetője Kasza László, és munkatársa, Márton László voltak a csütörtök esti nagyváradi Törzsasztal sorozat vendégei.

A két írót, újságírót ezúttal is Kőrössi P. József kérdezte az Ady Endre Liceum dísztermében megtartott rendezvényen. Mindketten felelevenítették azt, hogyan disszidáltak, és azt, hogyan kerültek kapcsolatba a Szabad Európa Rádióval. Kasza, aki akkor már újságíróként dolgozott, elmondta: „Nem idealizmus miatt, hanem azért mentem a Szabad Európa Rádióhoz, mert ötven márkával többet fizetett.” Kasza László sok érdekes információval rukkolt elő a Szabad Európa Rádióra vonatkozóan. Kijelentette, hogy az adót a CIA pénzelte abból a megfontolásból, hogy megbízható hírekkel lazítsák a kommunista rendszert. Az amerikai kongresszusban 1970-ben óriási botrány kerekedett abból, hogy kiderült: a Szabad Európa Rádiót a CIA pénzeli, ezért a kongresszus vette át annak finanszírozását.

Hiba és erény

„A Szabad Európa Rádió munkatársainak az volt a legnagyobb hibájuk, hogy elhitték azt, amit az Egyesült Államok politikai nyilatkozatait” – jelentete ki Kasza. „A magyarok 1956-ban elhitték azt, hogy Amerika segíteni fog, ha Magyarországon történni fog valami, és a Szabad Európa elhitette az emberekkel ezt. Sőt, a Szabad Európa terjesztette azt is, hogy Nagy Imre hívta be a szovjeteket” – mondta az egykori főszerkesztő. Márton hozzátette, hogy a rádió azt is híresztelte, hogy november 12-ig tartsanak ki a magyar forradalmárok, mert akkor lesznek elnökválasztások az Államokban, csak épp azt nem mondták meg, hogy mi fog történni 12-e után. Így ezt mindenki úgy értelmezte, hogy ha a magyarok harcolnak, akkor 12-e után jönnek az amerikaiak. A hibák mellett Kasza kiemelte a Szabad Európa erényét is: ez volt az egyetlen, amely 1956 után őrizte a forradalom emlékét. Márton László felelevenítette Lukács Gyögyről, Koesztler Artúrról szóló emlékeit, majd a két meghívott beszélt az általuk írt, és e rendezvényre magukkal hozott könyveikről. Kasza László elmondta, hogy a Mókusok az angolkertben című könyve megírása érdekében tanulmányozta a hozzáférhető magyarországi állambiztonsági iratokat. Ennek kapcsán kijelentette, hogy a Fidesz rengeteg embere is érintett ilyen téren, például a jelenlegi külügyminisztere is.

Vagy szerény, vagy bűnöző

Szó esett az erdélyi magyar szamizdat kiadványról, az Ellenpontokról is, mellyel eleinte senki sem foglalkozott a Szabad Európa Rádiónál, mivel minden szerkesztőség csak azokról az eseméyekről tudósíthatott, melyek a saját anyaországában történtek. Az amerikaiak ugyanis nem akarták azt, hogy a szerkesztőségen belül nemzetiségi konfliktusok legyenek abból, ha valamelyik részleg beleavatkozik egy másik szerkesztőség anyországának történéseibe. „A román szerkesztőség viszont nem foglalkozott az Ellenpontokkal, úgyhogy mi érdeklődtünk afelől, hogy foglalkozhatunk-e vele. Washingtonból jóváhagyták ezt”, tudatta Kasza, aki elmesélte azt is, hogy 1987-ben, amikor úgy döntött, hogy visszatér Magyarországra, felkereste őt egy amerikai ügynök, aki figyelmeztette: ‘önt folyamatosan figyelni fogják, meg fogják kísérteni, és csinos nőket fognak önre küldeni’. „Hát az biztos, hogy minden lépésemet követték, de a csinos nőkkel még mindig tartozik nekem az állambiztonság” – tette hozzá Kasza László, nagy derültséget váltva ki a közönségből. Végezetül Kasza László felidézte egyik mentorának az újságírásra vonatkozó alaptézisét: „mi egy exhibicionista foglalkozást űzünk, és mivel nagyon sok ember figyel ránk, ezért ha nem a kellő szerénységgel végezzük a munkánkat, akkor bűnözők vagyunk.” A jó hangulatú beszélgetés dedikálással zárult.

Pap István