Keszthelyen jártak az EKE-sek

Keszthelyen jártak az EKE-sek
Szombaton az EKE ’91 Nagyvárad-Bihar, illetve Fekete Irén szervezésében Keszthelyre kirándult váradiaknak és szentjánosiaknak egy közös csoportja. Jártak a Festetics kastélyban is.

Egy-két malőrtől eltekintve e sorok szerzője szerint jól sikerült a Fekete Irén által, az EKE ’91 Nagyvárad-Bihar égisze alatt 2017. július 15-én, szombaton szervezett keszthelyi kirándulás, melynek két célállomása volt: sétahajókázás a Balatonon, valamint a Festitics-család kastélyának, illetve birtokának a megtekintése.

A gyülekező hajnali öt órakor volt a várad-rogériuszi piaccal szemben, majd egy biharszentjánosi kitérő után kezdődhetett a körülbelül hat órát tartó, tehát viszonylag hosszú, de azért jó hangulatban telt utazás, mely természetesen, mint ilyenkor lenni szokott, közbeiktatott pihenőkkel volt megfűszerezne. A csapat vegyes vegyes összetételűnek bizonyult: idősek, fiatalok és gyerekek egyaránt helyet foglaltak a buszban. Menet közben Fekete Irén, ahogy közeledtünk úti célunkhoz, hasznos információkkal szolgált azok számára, akik még soha se jártak a „magyar tengernél”, vagy esetleg nem hallottak addig Magyarország egyik legjelentősebb főúri- grófi, majd hercegi- családjáról, a Festeticsről. Közben azért persze a legtöbben az eget is kémlelték a tekintetükkel, próbálva kitalálni azt, hogy milyen lesz az időjárás, mert bizony nagyon úgy tűnt, hogy lóg az eső lába.

Mint utóbb kiderült, strandolni ugyan nem lehetett (mert akadtak olyanok, akinek ez irányú terveik voltak), de azért nem hűlt le annyira az idő, hogy ne lehetett volna élvezni a balatoni egyórás sétahajókázást. Csak az a fránya szél ne fújt volna- reagálhatnak most erre azok, aki ott voltak, de azért, valljuk be, ki lehetett bírni, és aki vízre száll, számolhat ezzel az eshetőséggel is. És- tegyük hozzá- amúgy a legoptimálisabban alakultak a dolgok meteorológiai szempontból, hiszen miután partra szálltunk, kisütött a nap, amikor pedig eleredt a nyári zápor, mi már a buszban csücsültünk.

Kastély

A következő megálló a Festetics birtok volt, ahol több részre szakadt a társaság, betudhatóan annak is, hogy a kastélylátogatás kissé borsos árának lepengetése sokak számára megfizethetetlennek bizonyult. Az idősebbeknek korukból fakadóan szerencséjük volt, hiszen féláron mehettek be. Akik bent jártak, azoknak volt mit nézniük, ugyanis a Helikon Kastély gyűjteményének története bizonyos fokig egyedülálló Magyarországon. Ahogy a helyszínen megvásárolható, Kardos Laura által írt tanulmányban olvasható, a Festetics család által 1745 és 1887 között több építési periódusban emelt kastély épületének, eredeti belső tereinek és egykori berendezési tárgyainak bemutatása azért lehetséges, mert a többi magyar kastélyhoz viszonyítva mindezek nagymértékben eredeti formájukban maradtak fenn.

Az itt élő két nemzedék-Festetics Kristóf és Festetics (III.) Pál barokk, illetve rokokó tárgyakkal rendezte be az 1745-1750 közt felépült barokk kastélyt, ebből az időből származnak a gyűjtemény legrégebbi bútorai és festményei. Az ingatlan 1792-1804 közti, Festetics (I.) György nevéhez fűződő átépítése, bővítése klasszicista stílusban történt, ezt az időszakot őrzik a gyűjtemény klasszicista és empire stílusú bútorai és dísztárgyai. A kastély jelenlegi formáját a Festetics (II.) Tasziló ideje alatti átalakítás során nyerte el 1883-1887 között, a mai műtárgygyűjtemény jelentős része pedig Taszilóhoz és feleségéhez, Mary Hamilton skót hercegnőhöz kötődik.

Akadt tehát bőven látnivaló a kastélyban, és mint általában az ilyen jellegű, múzeumi látogatásokkor, ha az ember elkezdi olvasni a tájékoztató feliratokat, egy idő után feladja, mert rádöbben, hogy így kifut az időből. A kert is pompás volt, és a jegyárába még a hintókiállítás megtekintése is belefért az egykori uradalom istálló-kocsiházában. Élményekkel és információkkal ellátva térhettek tehát haza Keszthelyről a váradiak és szentjánosiak.

Ciucur Losonczi Antonius

Címkék: ,