Kerékpáron követeltek autópályát ide is…

Kerékpáron követeltek autópályát ide is…
Végigkövettük az útvonalat: október 28-án az Erdélyi Magyar Néppárt a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségével közösen kerékpáros felvonulást tartott, Váradról Siterig, az autópálya építésének fontosságára fókuszálva. A sztráda megépítésére 2003-ban kötöttek először szerződést, azóta másokkal továbbiakat – de autópálya sehol.

 

Április végén már kamionos tüntetés és útlezárásos tiltakozás is lehet, ha addig sem kezdődik újra megyénkben az útépítés – hangzott el azon az akción, amivel a máig sem létező sztráda építésének fontosságára szerették volna felhívni a figyelmet. Összesen (pihenőkkel) 28 kilométert tekertek a résztvevők. A Megyei Tanács épülete elől indultak, a Széchenyi-téren, majd a Sztaroveszkyn, a Fő utcán, az Árpád vezér úton, a Bihari úton haladtak, a csatári szerpentinen át Hegyközpályiba, majd Hegyközcsatárba és Siterbe. A Siter és Szalárd között befejezetlen autópályarésznél is megálltak. Az akciót sajtótájékoztató zárta, ahol Vasile Fonoage, a Bihar megyei Vállalkozók Szövetségének alelnöke elmondta: a kamionos tüntetés csak az egyik tovább tervük, azt már a Margitta felé vezető úton tartják majd, ha kell, emellett egyeztetést kezdeményeztek Felix Stroe új szállításügyi miniszterrel, és az útkezelő vezetésével is.

Okafogyott?!

A megyei tanácstól azt igénylik, az autópálya építéséért felelős bizottságban a munkaadók szövetsége, az UNPR képviselői is ott legyenek, a kormányt képviselő prefektustól pedig petícióban kérik a sztráda építésének gyorsítását. Mint megírtuk, utóbbi tisztségviselő már előre jelezte, hogy ő nem biciklizik az autópályáért, mert okafogyottnak tartja a demonstrációt, ugyanis szerinte „tart a folyamat, december 15-én lesz vége a közbeszerzési eljárásnak, akkor tudjuk meg, ki lesz a kivitelező, nem ugrálhatjuk át a most említett eljárás szakaszait, az ügy folyamatban van”. Tény azonban, hogy az elmúlt sok évben számos tisztségviselő nyilatkozott már olyasmiket, hogy az ügy folyamatban van – sztráda azonban azóta sincs. Vasile Fonoage a tüntetés után ezt mondta: „én személyesen és elsőként kérek majd elnézést a prefektustól, ha tavasszal már ismét dolgozni fognak a sztrádán”. A felvonulásra a szervezők nyílt levélben meghívták a PSD-kormány közlekedési miniszterét, és az utakért felelős CNAIR igazgatóját is, de egyikük sem volt ott. Constantin Jurca vállalkozó kiemelte: az autópálya 50 kilométeres körzetében szokott fejlődést hozni egy ilyen létesítmény, és főleg a középosztályt segítené. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke leszögezte: 17 szállításügyi miniszter váltotta egymást azóta, hogy az autópálya első szerződése megszületett – sztráda azóta sincs. Harmadrészben sem készült el, holott a tervezett teljes összeg, azaz a 2,2 milliárd euró felét már elköltötték rá. Hozzátette: az útfelügyelet még ezt a tüntetést is akadályozni próbálta, amikor engedélyt kértek, külön pénzösszeget igényeltek volna a szervezőktől, plusz a papírmunka miatt még későbbre tolódott volna a tüntetés. Így is kezdetben szeptember elejére tervezték, és a Margitta felé vivő szakaszra. Talán az október végi rossz időjárással is magyarázható, hogy csak 10 biciklis jött el tekerni – ha viszont nem lesz változás, tavasszal ők is újabb ilyen akciókat tartanak. Zatykó Gyula, az EMNP képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyében az sem biztonságos már, amit eddig megépítettek, majd hagytak leromlani a sztrádából, talán azt is újra kell építeni, ami pazarlás. Ilyen például a Siter és Szalárd között befejezetlen felüljáró, aminek a tartóoszlopai vannak csak meg, és ahol a kerékpáros felvonulás végződött.

Amúgy tavaly az egész országban egyetlen kilométer autópályát sem sikerült átadni, idén a szállítási minisztérium és az autópályák építéséért felelő társaság 90 kilométer sztráda átadását tűzte ki célul. A térségükben tervezett autópálya Bors-Berettyószéplak szakasza 60,25 kilométer lenne, a hatóságok szerint „52%-ban kész” (vagyis félig sincs meg), ám gyakorlatban azóta áll az egész, és csak nekiveselkedések, meg ígéretek és tüntetések vannak, hogy 2011-ben felbontották a Bechtellel kötött kivitelezési szerződést. Azóta lett másik kivitelező, de a kötelezettségeiket ők sem állták, ezért ezt, a 2015-ben kötött szerződést is felbontották. Az összesen 701 millió lejbe kerülő szakaszra újabb közbeszerzési eljárást írtak ki. Erre mondta a prefektus azt, amit fennebb is idéztük, nevezetesen, hogy szerinte halad az ügy – decemberben lehet meg az, hogy melyik cég kapja ezúttal a sokadik próbálkozásként a kivitelezést.

Magáért beszél

A előzményeket felvillantva: emlékezetes, hogy a valaha volt legdrágább hazai infrastrukturális fejlesztésről először a Bechtel céggel kötöttek szerződést, a Nastase-féle PSD-kormány idején, de csak 52 kilométer autópálya épült meg végül, 1,4 milliárd euróért. És az évek teltek, az állam csak fizetett, a létesítmény máig sem készült el. Nyomozott a korrupciógyanús ügyben: a 2003-ban megkötött szerződés körülményeit is vizsgálták, majd a 2003-2013-as időszakban a szerződés folyamatos módosításait is. Még Carmen Simona Neagu ügyvéd ellen is nyomoztak, aki a szerződést fogalmazta, és ezért 5 millió eurót kaszált, s mint kiderült, gyanús szálakkal kötődött az akkori szállítási miniszterhez. A 2013-ban indult nyomozásokat egy másik is követte, ám végül megszüntette a bukaresti 5. kerületi ügyészség ez utóbbit, amely a Bechtellel 2003-ban megkötött autópálya-szerződés eredeti példányának eltűnése ügyében indult, mivel a feltételezett bűncselekmények elévültek. Az ügyben 2013-ban, nem sokkal a Románia számára előnytelen szerződés felbontása után tett büntetőfeljelentést Dan Sova, a nagyberuházásokért és külföldi befektetésekért akkor felelős tárca nélküli miniszter, aki azt állította, hogy egyszerűen eltűnt az időközben kétszer is módosított szerződés eredeti példánya. Kommentátorok szerint a több korrupciós ügyben érintett PSD-s politikus ezzel a korábbi jobbközép kormányok közlekedési minisztereire akarta hárítani a Románia számára előnytelennek bizonyult szerződés felelősségét, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy azt 2003-ban párttársa, az akkori PSD-s kormányfő, Adrian Nastase is aláírta. Azóta sok kormány váltotta egymást, és amikor PSD-s vezetés volt (mint most is), rendre értésre adták egyes embereik révén, hogy az Erdélyt is érintő sztráda építését már nem tekintik prioritásnak. Aztán rendre finomítottak az ilyen nyilatkozatokon, ám az autópálya hiánya magáért beszél. A terv szerint egyébként a nyomvonal igen sok fejlődést hozna számos érintett régiónak. Ugyanis a Bukaresttől Brassón, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Zilahon és Nagyváradon keresztül egészen a magyar határon fekvő Nagyszántóig érő, összesen 588 kilométer hosszú (amelyből a Brassó–Nagyszántó, azaz az erdélyi szakasz hossza 420 km) autópálya a magyarországi M4-esre csatlakozik majd Nagykerekinél. Hogy mikor? És hogy végül is mi? Ez az a két kérdés, amire most sincs válasz, és amiért a mai napig biciklizni, tüntetni kell…

Szeghalmi Örs