Kerekasztal–megbeszélés a cigányság ügyében

2008. július 11-én, Budapesten Tőkés László és Járóka Lívia európai parlamenti képviselők kezdeményezésére kerekasztal-megbeszélésre került sor a magyarországi és a határon túli cigányság ügyében.

Az erdélyi EP-képviselő Andrássy-úti irodájának tanácstermében megrendezett tanácskozáson a cigányság képviselői és a romákat érintő kérdések szakértői vettek részt. Farkas Flórián, Ékes Ilona, Soltész Miklós országgyűlési képviselők mellett a találkozó meghívottjai között voltak Balog Zoltán képviselő, az Országgyűlés Emberjogi és Kisebbségügyi Bizottságának elnöke, Széles Gábor vállalkozó, a Magyar Gyáriparosok Szövetségének tiszteletbeli elnöke, valamint Rostás-Farkas György költő, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnöke.

A kerekasztal megbeszélés résztvevői egyetértettek a következőkben:

·            A magyarországi cigányok társadalmi befogadása elsőrendű fontosságú nemzetpolitikai ügynek számit, amelyet nem szabad a pártpolitikai manipulációk szintjére lealacsonyítani, és az „oszd meg és uralkodj” elve alapján a mesterséges társadalmi feszültségkeltés eszközévé tenni.

·            A cigányügy egyben olyan nemzetstratégiai kérdés, mely a határok feletti nemzetegyesítés politikájának is szerves részét képezi. Az Alkotmány 1. cikkelyének értelmében, Magyarország a határon túlra szakadt magyar cigányság sorsa iránt is felelősséggel tartozik.

·            A romakérdés nem utolsósorban egy, a politikai elsőbbségek (prioritások) közé tartozó európai ügy, melynek képviseletét – az Európai Roma Stratégia keretében – Kárpát-medencei magyar európai parlamenti képviselőink is elsőrendű hivatásuknak tartják.

A kerekasztal-tanácskozás résztvevői a politikai időszerűség összefüggésében abban is egyetértettek, hogy „a cigányság ügyeit nem szerencsés összekeverni a szexuális vagy éppen a vallási kisebbségeket érintő kirekesztés kérdésével”. Akik ezt teszik, zavar-és gyűlöletkeltésre, az amúgy is megosztott magyar társadalom elleni politikai manipulációra próbálják felhasználni nem csak a cigányság, hanem több más kiszolgáltatott társadalmi csoport és réteg szociális nyomorúságát.

A cigányság sorsának a megjavítása, a cigányellenes – és kölcsönös – előítéletek leküzdése érdekében nemzeti összefogásra van szükség. Ebben kiemelt szerep hárul a civil társdalomra és az egyházakra, mint a többségi magyar társadalom és cigányság közötti párbeszéd lehetséges közvetítőire.

A kerekasztal-megbeszélésen az alábbi konkrét javaslatok fogalmazódtak meg a kormány felé:

·                nevesített roma célú támogatások

·                a pénzeket hatékonyan ellenőrző rendszer felállítása 

·                a cigány munkanélküliség kérdésének kezelése

·                körzeti megbízottak kinevezése a falvakban fokozódó feszültségek enyhítésére

Amennyiben a kormány jelszavak hangoztatása helyett hajlandó érdemi párbeszédet folytatni a civil szervezetek, az egyházak és a gazdasági élet képviselőivel, szívesen felajánljuk együttműködésünket a fenti célok megvalósítása érdekében.

Járóka Lívia                                                                     Tőkés László

EP – képviselő                                                                EP – képviselő