Kerek évforduló Olasziban

Dr. Baráth Béla Levente méltatta Dr. Pálfi József könyvét
Dr. Baráth Béla Levente méltatta Dr. Pálfi József könyvét
A nagyvárad-olaszi református templom felépítésének 230. évfordulóján ünnepi istentisztelet, könyvbemutató és emléktábla avatás zajlott.

Amint Veres-Kovács Attila lelkipásztor a vasárnapi istentiszteleten bevezetőként elmondta, többszörösen is ünnepelnek vasárnap délelőtt a nagyvárad-olaszi református templomban, hiszen 230 éve épült meg a templom, s ennek alkalmából bemutatták Dr. Pálfi József nagyvárad-réti lelkipásztor, a Partiumi Keresztény egyetem rektorának Keresztesi József templomépítő prédikátorról írt könyvét, továbbá azt a három emléktáblát is felavatták, mely a templom összes tiszteletesének nevét megörökíti. A nagyvárad-réti lelkipásztor rendhagyó igehirdetése következett, melynek során Keresztesi Józsefnek, a várad-olaszi templom egykori tiszteletesének 1786-ban írt igehirdetését olvasta fel, melyben csak az archaikus kifejezéseket helyettesítette.

Noéról szólt

Az ige Noéról szólt, akinek Isten szólt – akkor az orákulumok ideje volt, most viszont Isten a Szentírás által tudatja velünk akaratát, s az ő döntését csak az nem látja, aki nem akarja. Isten nem rekesztette ki a többieket, hiszen ők is építhettek volna bárkát Noé után, de ehelyett kinevették intéseit, s így ők maguk tették magukat menthetetlenné. Lett volna idejük, hiszen a bárka száz évig épült, de elvesztek, mert bezárták füleiket minden jótanácsra. Hasonlóság van közöttünk és e történet szereplői között, hangzott el, hiszen az eklézsia is egy bárkácska, mely azért épül, hogy Isten tiszteltessék és az ő szava prédikáltassék. Mégis, vannak, akik a templom építését akadályozzák – s akiknek a képmutatása nem is derült volna ki másképp. S ez a templom még többeket fog kárhoztatni. „Ne keményítsétek meg szíveteket, meg ne csaljátok magatokat, ha földi bíró nem is vádol benneteket, ne gondoljátok, hogy nincs okotok a félelemre” – hangzott a több mint két évszázaddal ezelőtti igehirdetés szövege. Az ünnepi istentisztelet könyvbemutatóval folytatódott.

A kötet címe „Bátor szívvel és okos ésszel Isten nyája körül…”, s annak a Keresztesi Józsefnek az életét mutatja be, aki a várad-olaszi templomot felépíttette. Mint elhangzott, az 1748-ban született templomépítő prédikátor polihisztor volt, nemcsak teológus, hanem történész, nyelvész is, aki a numizmatikát is művelte, e mellett egyben költő és író. Élete során rengeteget alkotott, kéziratait Kolozsváron, Budapesten, Debrecenben, Sárospatakon, Prágában őrzik. Nagyon sok munkája maradt kézirat formában, s ezek értelmezése, megjelentetése nagy munka lenne.

Nehéz időszak

Dr. Baráth Béla Levente szólt a korszakról is, melyben Keresztesi József élt, s arról, hogy – amint a kötetből is kiderül – a tehetséges fiatalember Veszprém mellett született, Miskolcon járt gimnáziumba, s a Debreceni Református Kollégiumot végezte el, majd Hajdúböszörményen volt tanító, de Hollandiában is járt egyetemre. 1784-ben fogadta el a nagyváradi állást, s egy nehéz, bonyodalmas időszakot élt át itt, melynek eredményeként felépült a várad-olaszi templom; azonban a lelkipásztor életének sikertelenségei is voltak, például kevéssel a templom felépülése előtt összeveszett a presbitériummal, s Szalacsra távozott, ahol további két évtizeden át volt lelkipásztor. Ő indította el a születési és elhalálozási anyakönyvek vezetését Váradon, de hosszútávon nem ő vezette ezeket. A kötet első része Keresztesi József életét mutatja be: naplóíró ember volt, ezenkívül latin és magyar verseket egyaránt írt. A róla szóló könyv széles, áttekintő munka, mely a források szintjén mutatja be a prédikátort.

A későbbiek során felolvasta néhány versét is – a tiszteletes Váradról való elmenetelét is versben örökítette meg, de korábban annak kapcsán is verset írt, hogy a Habsburg hatalom megszüntette a debreceni diákok hagyományos, a magyar nemzeti függetlenséget is jelképező öltözetét. Ezért a verséért utóbb majdnem kirúgták az egyetemről.

A könyv megjelenését többek között a Szalacsi, a Nagyvárad-Olaszi, valamint a Nagyvárad-Réti Református Egyházközség támogatta. Amint a kötet elején olvasható: a szerző ezzel a kötettel tiszteleg az 500 éves reformáció emléke előtt.

Három emléktábla

A könyvbemutatót követően Veres-Kovács Attila parókus lelkész elmondta: a lelkipásztorok szolgálata nélkül a 230 éve felépített templom csak lakatlan ház lett volna, épp ezért fontosnak tartották, hogy a gyülekezetek közreműködésével begyűjtsék az emlékeket, s összeállítsák a Nagyváradon valaha szolgált református lelkészek névsorát. A sehol másutt fel nem lelhető névsort három emléktáblán örökítették meg: ezeken, merített papírra írva sorakoznak az 1557-től 1660-ig, azaz a török-vészig szolgáló lelkészek nevei, illetve az 1696-tól napjainkig az olaszi gyülekezetben szolgáló lelkészek nevei. Egyúttal köszönetet mondott a szentendrei Vinczemill tulajdonosának, Vincze László mérnöknek, aki önzetlenül, ajándékba készítette el a nagy értékű emléktáblákat.

Ezt követően a parókus lelkész átadta a Czeglédi György-díjat a nagyvárad-olaszi nőszövetség képviselőjének. Mint elhangzott, a Reformáció 500. évfordulója alkalmából tartott közös ünnepi istentiszteleten jutalmazták a nőszövetséget eddigi munkájáért.

Neumann Andrea