Keleten pirkad az ég?

Keleten pirkad az ég?
Nincs az a mély sötét éjszaka, melyet ne váltana fel a hajnal pirkadata, napfelkelte, melyet követ a mindennapok életlüktetése.

2014 első napján a statisztikai adatok szerint a Föld lakóinak száma 7, 2 milliárd ember. Egy ember, számítások szerint, vajmi keveset tölt a földi létben. Felvetődhet a kérdés, miért ne élhetné le ezt a földi életét békességben, boldogságban?

Minden józanul gondolkodó ember békességben és boldogságban szeretné leélni az életét.

Az emberiség történetében ez nagyon kevésnek sikerült.

Anatole France-t 1921-ben írói és politikai munkásságáért Nobel-díjjal tüntették ki. A tárgyalásos megegyezés volt a munkásságának főcélja. Ezért rengetegen haragudtak rá. Haragosaival nem vitatkozott, csak visszavonult az aktív, cselekvő élettől.

Lehet neki volt igaza. De szerintem nem biztos, vannak helyzetek, mikor ki kell tartani amellett, amit kellemesnek és gondtalannak, de közösségünknek, a körülöttünk levő világnak is jónak látunk. Ez ne jelentse azt, hogy fejemet a strucchoz hasonlóan homokba dugom.

Vannak dolgok, melyeket ki kell mondani még akkor is, ha egyes szélsőségesen gondolkodó egyedek ezt neheztelik, és nem tetszésüket fejezik ki. Ha valamikor egy történeti helyzetben aláírtak egy nagyon fontos szerződést, mely milliók helyzetét változtatta meg, és azt nem akartam betartani, már csak azért sem, mert jóformán senki sem kifogásolta. Az nem jelentheti, azt hogy a világmindenségben minden örök. A világ állandó változásban van. Ha valaki ezt nem akarja megérteni, annak ajánlom, olvassa el Orianna Fallaci könyveit.

A politikai életben, ami ma lehetetlen, az lehetségessé válhat egy későbbi időpontban.

Ma már a haditechnika fejlettsége következtében emberileg megbocsájthatatlan dolgok történhetnek. A hatalmon levőknek vállalniuk kellene azokat a feladatokat, amiket a mindenkori hatalomnak is be kellene tartania. Az emberek öldöklése nem megoldás, mert minden embernek joga van az élethez. Ezt tisztelni kell. Már az ókorban is tudták, peres ügyekben hallgattassék meg a másik fél is.

Arra is gondolni kell, amit Madách Imre „Az ember tragédiája” című alkotásában megfogalmazott „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!”

De ez nem jelenti azt, hogy ne tárgyalj. Le kell ülni az asztalhoz, és megtárgyalni mindazon dolgokat, panaszokat, fájdalmakat, örömöket, bánatokat, amik feszültséget, konfliktust, összecsapást okoznak. Stratégiai célokat megjelölve, megoldásokat kell keresni. A panaszokat lehet orvosolni, a felszakított sebet lehet gyógyítani. Sokkal könnyebben a XXI. században, mint a középkorban. Ma már a XXI. század gondolkodását kell el sajátítanunk (alternatívák keresése, nyitottság, tolerancia és még sorolhatnánk). Ezért kell minél jobban felkészíteni a jövő nemzedékét, mely tudásban és biológiai adottságai következtében a jelen és a jövő elvárásainak eleget tud tenni. Talán nem lenne hatékonyabb, ha a hadiparra szánt pénzek egy részét az oktatásra, egészségügyre, kutatásra fejlesztésre használnánk? És nem a háborúra, mely csak rombol, emberéleteket követel. Árvákat és csonkoltakat, lelkileg sérülteket hagy hátra.

Hírügynökségek jelentik egy összetűzésben 42-en vesztették életüket, aztán tovább sorolják a vesztességeket. Érdemes lenne összesíteni a világon évente kibontakozó katonai konfliktusok, háborúk számát, az ezzel járó költségeket, emberi és anyagi vesztességeket, persze egyes csoportok nyereségét is. A békebeli korszakban keletkező értékek, felfedezések, alkotások társadalomfejlesztést eredményeznek.

Csomafáy Ferenc

Címkék: ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .