Tervek és gondok Székelyhídon - Beszélgetés Béres Csaba polgármesterrel

Megválasztásakor több téma köré csoportosította terveit, úgy mint infrastruktúra, szociális kérdések, közbiztonság, kulturális élet, oktatás, és ezek mentén haladva vázolta fel Béres Csaba kérdésünkre, miként is áll Székelyhíd szénája. Az infrastruktúrával indítva, a korábban megkezdett ívóvíz- és csatornahálózat kiépítésének első körét sem sikerült eddig befejezni, ami a várost és a hozzá tartozó falvak közül Érolaszit érinti. Székelyhídon a fővezetékek le vannak fektete, de nincsenek csatlakoztatva hozzá a fogyasztók. A késedelem oka, hogy nem érkezett meg a pénz a folytatásra. A polgármester szerint pár hét, és megkezdődhetnek az úgynevezett második kör közbeszerzési eljárásai. A főutakon kívül mindössze 1 kilométer aszfaltos útja van a városnak, ami igen kevés. Tavaly több kilométernyit tudtak lekövezni, és 2 km járdát készítettek Kiskágyán, de városszerte még több, mint 15 km hosszúságú kellene. Sikerült felújítani a főtéri parkot, ami az elöljáró szerint a kezdeti kritikák ellenére végül közmegelégedésre történt.

A patak mederszabályozása

A Caritas Catolikával karöltve megszervezték a házi beteggondozást, Cseke Attila miniszter ígéretét pedig bírják arra nézve, hogy a mentőszolgálat mentőautót kap, és a beteggondozók is egy járművet. A vársohoz tartozó Nagykágyán felújították az orvosi rendelőt, ravatalozó épült, Hegyközszentmiklóson kifizették az új kultúrház építése után maradt adósságot, Érolasziban az egykori községháza épületének tetejét javították meg, míg Csokalyon folyamatban van egy hasonló épület renoválása. A várost és a falvakat is egybevéve a közvilágítást sikerült 30%–ban energiatakarékosra módosítani. Hasznosították a geotermális energiát, meleg vízzel fűtik az új iskolát, a sporttermet, a rendőrség épületét, a református egyház ifjúsági központját. Pályázatokat tettek le a Székelyhíd központján átfolyó Cser patak mederszabályozására. Az év nagyrészében jelentéktelennelk tűnő patak felhőszakadásokkor nagy galibát tud okozni, ilyen történt éppen a legutóbbi választások idején, 2008 júniusában, amikor kétarasznyi víz lepte el a központot és a templom teret. A Cser vízgyűjtő területe 204 hektár, a pályázat két gátat is előirányoz megzabolázására.

Városrendezési tervek

Ugyancsak pályáztak egy úgynevezett inkubátorház építésére, melyben helyet kaphatnának például azok a vállalkozók is, akik most otthonukban lévő „irodájukból” intézik az ügymenetet. Érolaszi kivételével (ahová nem hagyták jóvá a tervet felsőbb szinten) a további 4 faluba olyan szociális központot terveznek építeni, melyekben a Caritas Catolica és a dévai Szt. Ferenc Alapítvány támogatásával egyenként 120 négyzetméteren tudnának foglalkozni a gyerekekkel, a nyugdíjasokkal, a hátrányos helyzetűekkel. Nagyszabású terv, hogy a városközpont és a Polgármesteri Hivatak mögötti 3 hektáros területen parkot alakítanának ki sétányokkal, filagóriákkal, és egy kis tóval, melynek szigetére egy székely motívumokkal díszített híd (apropó Székelyhíd) vezetne át. Az ezzel szomszédos másik 3 hektáron egy aquapark épülne. Reményeik szerint még az idén megkezdika piac felújítását, illetve a harmadik, 18 lakrészes ANL–lakástömb építését, és újabb négyre adtak le igényt. Április végéig kelle(ett) letenni azt a pályázatot, melynek kedvező elíbírálása esetén Csokaly határában 3 hektáron napenergia–erőművet építenének, ami által évi 400 ezer lejt takatítanának meg ahelyi költségvetésnek.

Védik a terményt

Tavaly már nyár közepén regisztrálták az első írásos bejelentést terménylopásról Székelyhídon. Ez arra ösztönözte a város vezetőit, hogy megpróbálkozzanak a „védekezés” megszervezésével, decemberig hat gyűlést is tartottak a gazdákkal. A helyi rendőröknek vásároltak két mobiltelefont, melyeken bármikor lehetett riasztani a szolgálatost, ezen felül 8 távbeszélő készüléket (voki–toki), melyeket a szőlőskertek gazdák által fizetett őrei használtak. Az eredmény: egy esetben sem tűnt már el szőlő, és a lakosság is kezd „belelendülni” javainak óvásába, véli a polgármester, hozzátéve, annak is utána néznek, milyen jogi alapon lehetne ellenőrzni, ki milyen mezei úton közlekedhet, főleg betakarítások idején. Településeken belül Székelyhídon további 10, a falvakban 4–4 fővel lehetne megoldani megnyugtatóan a közbiztonság ügyét, ám arra nincs pénz. A schengeni határ bevezetésével talán felszabadul majd annyi „karhatalom”, ami ezt megoldhatja, bizakodik a polgármester.

Pénznyelő hátráltatók

Béres Csaba a már említett pályázatok kapcsán olyan gondról is szót ejtett, mely kollégáinak is sok fejtörést okoz. Ez a közbeszerzési törvény, mely (egyelőre?) semmilyen szankciót nem tartalmaz azokra a cégekre nézve, melyek óvást, vagy óvásokat nyújtanak be egy–egy számukra kedvezőtlen elbírálás után. Ezzel legtöbb esetben indokolatlanul pazarolják az önkormányzatok idejét, miközben nekik semmi vesztenivalójuk nincs. Másik „szokásos” hátráltatás, hogy bizonyos pályázatokra elkészíttetik a sok pénzt felemésztő hatástanulmányokat, jogi előkészítéseket, majd kiderül, hogy a kivitelezésre nincs is pénz, sőt, a pályázatok sok esetben az elbírálásig sem jutnak. Néhány városnak problémát okoz a szociális–egészségügyi központok működtetése, melyeket megalapításuk idején több lábon állóknak terveztek el (helyi önkormányzat, megyei önkormányzat, minisztériumok), de aztán ezek helyzete igen csak „billegni” kezdett több tartó láb „kihullásával”. Székelyhíd is ezen városok közé tartozik. A polgármester úgy gondolja, az intézmény megérett az átalakításra.

Mi legyen a kastéllyal?

Városgazdálkodás terén igen érdekli a székelyhídiakat (is), hogy mi lesz a Stubemberg kastély sorsa, melyben hosszú évtizedekig a középiskola „lakott”, s mely a tanintézmény elköltözése óta rohamos pusztulásnak indult. Béres Csaba úgy véli, a kastély egy olyan „gyöngyszeme” a városnak, mely napról napra megy tönkre, miközben a Helyi Tanács tagjai nem merik felvállalni a vele kapcsolatos döntést. Szerinte két lehetőség lenne. Az egyik, hogy önerőből felújítsák, de ehhez nincs pénzük, és pályázati forrást sem találnak.

A másik, hogy eladják, de ettől elrettenti őket az egykori magtár esete, melyet megvásárlói hoztak olyan állapotba, amilyenben ma is a városközpontban szégyenkezik. A polgármester magánvéleménye, hogy a megfelelő jogi keretek közötti eladás lenne a megoldás. Van érdeklődő is, aki vagy rehabilitációs egészségügyi központot, vagy kastélyszállót létesítene benne. Az elöljáró szerint akár közvitát is lehetne kezdeményezni az ügyben, kikérve a lakosság véleményét.