Kelemen Hunor: nem lehet ma jogállamiságról beszélni Romániában!

Kelemen Hunor: nem lehet ma jogállamiságról beszélni Romániában!
A jogállamot nagy csapás érte akkor, amikor a legfelsőbb védelmi tanács ernyője alatt olyan döntések születtek, amelyek révén a titkosszolgálatok együttműködhetnek az ügyészségekkel, ezek mechanizmusa pedig átláthatatlan, fogalmazott a bizalmatlansági indítvány vitáján Kelemen Hunor szövetségi elnök.

Ma nem lehet jogállamiságról beszélni. A demokratikus alapintézmények, a hatalmi ágak szétválása csak rossz vicc. Groteszk fikció. Ki kell mondani, hogy ma az országot érintő döntések nagy részét nem azok hozzák meg, akiket szavazatuk révén erre felruháztak az állampolgárok. Bizonyos intézmények működését senki sem vizsgálhatja felül, azok mégis beleszólnak a politikai döntésekbe – nyomatékosított a bizalmatlansági indítvány vitáján Kelemen Hunor szövetségi elnök.

Mint kiemelte beszédében: a mai nap, a mai bizalmatlansági indítvány az RMDSZ számára nem arról szól, hogy mi lesz a Grindeanu kormány sorsa, hogy ennek a kormánynak két hónap után megvan-e továbbra is a parlamenti többsége, a mai nap legfontosabb kérdése az, hogy 2017-ben Romániában a demokratikus alapintézmények, a hatalmi ágak elkülönülnek-e egymástól. „Beszélhetünk-e vajon jogállamiságról, ha a parlamentben megszavazott törvényeket nem alkalmazzák, ha azokat nem tartják tiszteletben? Beszélhetünk-e vajon jogállamiságról, ha az oktatási törvény bizonyos cikkelyeit öt év után sem léptették érvénybe, és ezért senkit sem vonnak felelősségre? Valós-e a jogállam, ha a Románia által ratifikált, kisebbségekre vonatkozó egyezményeket nem tartják be? Ha az alkotmánybíróság döntései csupán papírra vetett betűk maradnak? A demokrácia alapintézményeiről mit is feltételezhetnénk, ha azok nem tartják be az alkotmánybíróság döntését, miszerint a SRI nemzetbiztonsági anyagaira nem lehet büntetőeljárást építeni, de továbbra is úgy nyitnak meg ügyeket, hogy azokat csakis a titkosszolgálat megfigyeléseire alapozzák?” – érvelt az RMDSZ elnöke állítása mellett.

Szerinte a jogállamot nagy csapás érte akkor, amikor a legfelsőbb védelmi tanács ernyője alatt olyan döntések születtek, amelyek révén a titkosszolgálatok együttműködhetnek az ügyészségekkel, ezek mechanizmusa pedig átláthatatlan.

Kelemen Hunor úgy véli, valósnak bizonyulnak azok a feltételezések, hogy bizonyos helyzetekben bírósági döntésekbe avatkozott bele a titkosszolgálat. Nem egy példa van arra, hogy a döntések átláthatósága hiányában, a hatalmi ágak szétválasztásának hiányában nem tartják tiszteletben az emberi jogokat – részletezte. „Ilyen körülmények között ma nem az a kérdés, hogy mi lesz a Grindeanu-kabinet sorsa. A kormány minden hibáját számba véve, valamint azt, hogy az ellenzéki pártok nem javasolnak semmit a kormánybukás utáni időszakra, ma nem lehet jó lelkiismerettel szavazni sem a bizalmatlansági indítván mellett, sem pedig ellene” – tette hozzá Kelemen Hunor.

Szerinte egyszer s mindenkorra el kell dönteni, hogy milyen útra lépjen Románia, hogy megelégszik-e csupán a demokrácia, a jogállamiság illúziójával: „teszünk-e egy határozott lépést afelé, hogy valós jogállamiságban és a demokráciában éljünk, vagy hagyjuk, hogy továbbra is beleszóljanak olyan intézmények a döntések alakulásába, amelyeket olyan személyek vezetnek, akiket nem az állampolgárok választottak meg? Az, hogy hogyan néz ki az ország, nagyrészt tőlünk függ!”

Összegzésként arra mutatott rá: ha a parlamenti képviselők nem szabják meg azt a minimumot, hogy ne lehessen sürgősségi rendeletekkel döntéseket meghozni, ha nem közelítik álláspontjaikat a szabadságjogok megvédése érdekében, csakis az időt vesztegetik, a következő nemzedékek jövőjét sodorják veszélybe.

Az RMDSZ a bizalmatlansági indítvány parlamenti vitáján részt vett, a szavazáson pedig tartózkodott.

Kelemen Hunor szövetségi elnök teljes beszéde elérhető a http://www.kelemenhunor.ro/actual/discursul-preedintelui-udmr-kelemen-hunor-rostit-in-cadrul-dezbaterii-moiunii-de-cenzura-din-plenul-parlamentului linken.

2017. február 8.