Kelemen Hunor: az erdélyi magyarság nem elszenvedője, hanem alakítója kell legyen az EU reformjának

Kelemen Hunor: az erdélyi magyarság nem elszenvedője, hanem alakítója kell legyen az EU reformjának
Az Európai Uniónak változna kell, az erdélyi magyarság pedig nem elszenvedője, hanem alakítója kell legyen az EU reformjának – hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán, miután a szövetség iktatta európai parlamenti (EP-) jelöltlistáját a központi választási bizottságnál (BEC).

“A mi erőnket is hozzá szeretnénk tenni egy erős kárpát-medencei magyar képviselethez az EP-ben és természetesen a reformok részének tekintjük azt is, hogy az EU meg tudja-e védeni az őshonos kisebbségeket” – mondta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ listáját a 12 éve EP-képviselő Winkler Gyula vezeti, a második bejutónak tekintett helyet Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke foglalja el. A harmadik – az országos átlagot jelentősen meghaladó magyar részvétel esetén esélyesnek számító helyen – Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, a negyediken Oltean Csongor, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) elnöke, ötödiken Sógor Csaba leköszönő EP-képviselő indul.
Az RMDSZ a szükséges 200 ezer helyett 320 ezer támogató aláírást gyűjtött össze. Ebből 314 ezret hitelesített a BEC, de ez így is több, mint amit bármely korábbi választási jelöltlista támogatására összegyűjtött az RMDSZ – mutatott rá a szövetség elnöke.
Az RMDSZ – az EP-választást belpolitikai kihívásnak tekintő román pártokkal ellentétben – az európai uniós témákra összpontosító kampánnyal akar mozgósítani, arra helyezi a hangsúlyt, mit nyert az erdélyi magyarság Románia uniós tagságával és milyen kihívásokkal néz szembe az EU. Kelemen Hunor kifejezte reményét, hogy az EP-választások nyomán a reformokra fogékony Európai Bizottság alakul, amely nem leseperni próbálja, hanem bátran napirendre tűzi az olyan kényes kérdéseket, mint amilyenek az őshonos kisebbségek jogai.
Az MTI kérdésére válaszolva Kelemen Hunor elmondta: sem az RMDSZ-szel öt éve partneri viszonyt ápoló Magyar Polgári Párt (MPP), sem a szövetséggel szemben kritikus Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem élt azzal a felajánlott lehetőséggel, hogy jelölteket nevesítsen az RMDSZ EP-listájára. A két kisebb magyar párt választási koalíciót javasolt, amit az RMDSZ politikai identitásának feladása, illetve a választási koalíciókkal szemben támasztott jogi feltételek szempontjából is kockázatosnak tartott és elutasított.
Romániának 33 helye lesz az EP-ben, így minden mandátumhoz elvileg a voksok 3 százalékára lesz szükség. Azok a pártok, amelyek átlépik az ötszázalékos küszöböt, nagy valószínűséggel legalább két képviselőt küldhetnek Brüsszelbe.
Az összlakosság 6,5 százalékát kitevő magyarságnak Románia 2007-es uniós csatlakozása óta három képviselője volt az EP-ben Winkler Gyula és Sógor Csaba és Tőkés László személyében. A magyar közösség mind a 2007-es időközi, mind a 2009-es EP-választáson az országos átlagot jelentősen meghaladó részvétellel az érvényes voksok kilenc százalékát adta le, és az RMDSZ két politikusán kívül – a 2007-ben függetlenként, 2009-ben pedig a Magyar Összefogás listájának nevezett RMDSZ-listán induló – Tőkés Lászlót is mandátumhoz juttatta. 2014-ben a voksok 6,3 százalékát megszerző RMDSZ két képviselője mellett Tőkés László a Fidesz-KDNP EP-listájáról jutott be az EP-be.

(MTI)