Kelemen Hunor: Az autoriter politika gyomját, élősködőit el kell távolítani a szabadság kertjéből

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Kelemen Hunor szerint “az autoriter politika gyomját, élősködőit el kell távolítani a szabadság kertjéből”. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Nagyszalontán, Kossuth Lajos szobra előtt mondott beszédet a nemzeti ünnepen.

Úgy vélte: a szabadság Romániában nem sziklaszilárd építmény, hanem inkább folyamatos gondozást igénylő kert. “Nem egyszer kell megépíteni, hanem évről évre, újra és újra. Vannak göcsörtös öreg fái, azokat metszeni kell. És újakat telepíteni is szükséges” – állapította meg.
Kijelentette: Romániában ma “kemény harcot vív a látható állam a láthatatlan állammal, a választott politikusok az erőszakszervezetek titkos koalíciójával”, és míg a látható hatalmat, a politikusokat le lehet váltani, az erőszakszervek titkos koalíciója nem váltható le parlamenti választásokon.
Kelemen Hunor úgy vélte, ma Románia válaszút előtt áll. “Választania kell a jogállam, a parlamentáris demokrácia és a láthatatlan, de autoriter hatalom között. Választania kell a jogkövető és az emberi jogok tiszteletére épülő, illetve a demagóg, populista retorika mögött meghúzódó jogtiprás között. Választania kell a szabadságjogok vagy azok perverz korlátozása között” – részletezte a politikus.
Úgy vélte, a romániai magyaroknak nem érzelmi alapon kell választ adniuk arra, hogy mit akarnak és nem egyik vagy másik politikai tábornak tetsző álláspontra kell helyezkedniük. “Az autoriter politika gyomját, élősködőit el kell távolítani a szabadság kertjéből. Különben előbb a gyepet, aztán a fákat is megtámadják és elpusztítanak mindent” – vélekedett a szónok. Hozzátette: a hatalmi ágakat szét kell választani, és az alapvető emberi és szabadságjogokra kell építeni.
“Beszélhetünk-e ma Romániában jogállamiságról, ha az oktatási törvénynek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű oktatásra vonatkozó paragrafusait öt év után sem léptették érvénybe, és ezért senkit sem vonnak felelősségre? Milyen jogállam az, ahol csupán ügyészi eljárással, végleges bírósági döntés nélkül a megszűnés határáig lehet eltolni egy iskola működését? Ahol a marosvásárhelyi római katolikus líceum jövőjét veszélyeztetik? (.) Milyen jogállam az, ahol az ügyész a szülők és a gyermekek vallási hovatartozásáról érdeklődik és megtiltja, hogy a nyilvánosság előtt beszéljenek a vallatás részleteiről. Valós-e a jogállam, ha a Románia által ratifikált, kisebbségekre vonatkozó egyezményeket nem tartják be? Ha az alkotmánybíróság döntései csupán papírra vetett betűk maradnak?” – sorolta a sérelmeket.
Kelemen Hunor megállapította: Romániában ma nem beszélhetünk jogállamról, egyre távolabb vagyunk attól, amiért 1989-ben utcára mentünk, amiért 1848 forradalmárai fellázadtak. “Ez lassan a posztmodern rabság, a posztmodern feudalizmus” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Román barátainak üzente: a magyar szabadság az ő szabadságukból semmit sem vesz el. “A mi szabadságunkkal, hogy magyarként megmaradva éljünk őseink földjén, szülőföldünkön, nem csorbul az ő szabadságuk. Nem bűn az, ha valaki szereti saját nemzetét, s tudnia kell úgy szeretni azt, hogy ne a másik rovására tegye” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke kijelentette: ma a 21. század eszközeivel, az érvek súlyával kell harcolni a szabadságért.
A Kossuth-szobornál elmondott beszédet több száz fős közönség tapsolta meg. A nagyszalontai ünnepség fáklyás felvonulással zárult.

(MTI)