Kedvező fejlemény beiskolázási ügyben

Kedvező fejlemény beiskolázási ügyben
Nagyvárad- Beérett az elmúlt egy hónap kemény politikai és szakmai érdekérvényesítő munkája, sikerült megvédeni a magyar oktatási hálózatot- jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke.

A beiskolázási tervvel, illetve a magyar oktatási hálózattal kapcsolatos sajtótájékoztatót tartott február 6-án a Sas-palotabeli székházban Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben megpróbálták kivédi Nagyváradon azokat a támadásokat, melyek a magyar oktatási hálózatot érték, és a kemény politikai és szakmai érdekérvényesítési munka most beérett. Mint ismeretes, a városi tanácsosok beadványt nyújtottak be a biharpüspöki Juhász Gyula Általános Iskola ügyében, melynek közigazgatási bírósági pere folyamatban van, valamint szakmai anyagokat tettek le a tanfelügyelőségen és a városházán, melyekben jelezték, hogy kinek mi a feladata. Ennek köszönhetően Ilie Bolojannak a beiskolázási tervre vonatkozó elképzelése meghiúsult, sőt a polgármester válaszában beismerte, hogy ez nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe, tehát nem áll módjában beleszólni.

Az RMDSZ-es politikus megköszönte a tanfelügyelőségen dolgozó magyar szakemberek munkáját, akik adatokkal és törvénycikkelyekkel támasztották alá azt, hogy nekik van igazuk. Hozzátette: ugyanakkor az elmúlt időszakban gyümölcsöző volt az együttműködés a történelmi egyházak vezetőivel- Csűry István református püspökkel és Böcskei László római katolikus megyés püspökkel-, valamint az iskolaigazgatókkal is, akikkel az RMDSZ konzultált, mielőtt kialakította volna az álláspontját. A felsoroltak eredményeképpen végül a tanfelügyelőség egy olyan beiskolázási tervet továbbított a minisztériumnak, mely lefedi a magyar osztályokkal rendelkező iskolák igényeit. Úgy fogalmazott: „mérsékelt óvatossággal” kíváncsi arra, hogy mit képvisel majd a szaktárca. A tanfelügyelőség így annyi magyar ötödik osztály indításának a jóváhagyását kérte a szaktárcától, ahányat az RMDSZ akart (a korábban kijelölt tizenkettő helyett tizenhatot), és az előkészítő osztályok esetében is hasonlóan pozitív volt a fejlemény. Kompromisszumos megoldás született a középiskolák esetében: ezek átstrukturálása után huszonkét magyar osztály fog indulni Nagyváradon és vidékén.

Átstrukturálás

Az ügyvezető elnök azokat az érveket is ismertette, melyek meggyőző hatásúak voltak. Kifejtette: a bihari magyar oktatásban a színmagyar iskolák már a tavalyi költségvetést illetően, amikor tehát még nem emelték 3 százalékkal a normatív finanszírozást, 102 százalékosan teljesítettek, vagyis fenn tudták tartani tartani önmagukat, sőt többletet termeltek. Azon tanintézmények esetében, ahol a magyar osztályok többségben vannak (például Székelyhídon, Érmihályfalván, Értarcsán, Paptamásiban és Biharon), kicsit 100 százalék felett fedezték a költségeket, ahol pedig kisebbségben, ott 92 százalékos volt ez a teljesítmény. A színromán oktatási hálózat ezzel szemben 12,2 millió lejes deficitet termelt a megyében. „Nem lehet a román oktatási hálózat deficitjét a magyar hálózaton megspórolni”- nyomatékosította Szabó Ödön, majd megjegyezte: az idén a 3 százalékos emelésnek, tehát a magyar osztályoknak betudhatóan a teljes megyei hálózat költségvetése le lesz fedve.

A honatya arról is beszélt, hogy következő lépésként első körben el kell készíteni a magyar középiskolai hálózat átszervezését, melyet remélhetőleg az illetékes szervek is támogatnak majd. A két történelmi egyházzal már megegyeztek abban, hogy a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum a közgazdasági és szolgáltatói szakképzés irányába, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium pedig műszaki irányba mozdulna el, osztályok átkerülésével. Ugyanakkor az Ady Endre Középiskola megmaradna az általános területen, és arra is törekednének, hogy a Művészeti Líceumot kivéve Váradon ne működjenek olyan középiskolák, ahol egy évfolyamon ne lenne legalább három magyar osztály. Így biztosítva lenne a tanerők számára a katedrastabilitás, a létszámmal úgymond az erős magyar diákság, és a szakiskolai magyar osztályok többsége se lenne hosszú távon elsorvasztásra ítélve.

Emellett az elkövetkezendő időszakban ki kellene majd dolgozni egy olyan módszertant is, mellyel megvédenék a negyedekben működő magyar elemi, illetve ötödik osztályokat, hangsúlyozta a politikus, mely azt jelentené, hogy döntési mechanizmusok, a fenntarthatóság és az infrastruktúra biztosítása révén el kell érni azt, hogy ezek az iskolák minél közelebb legyenek a magyar gyerekek lakóhelyeihez. „Kemény beiskolázási kampányra, számos konzultációra van szükség, de ugyanakkor fontos az önmérséklet is, hogy egy-egy iskola ne méretezze túl önmagát, mert akkor a többit itéli aszályra”, tette hozzá.

Ciucur Losonczi Antonius



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .