Kazinczy Ferencre emlékeztek szülőfalujában

A érsemjéni Kazinczy-parkban tartott ünnepi esemény főszereplői
A érsemjéni Kazinczy-parkban tartott ünnepi esemény főszereplői
Augusztus 19-én, vasárnap a harmadik nappal folytatódtak az Érsemjéni Falunapi ünnepségek. A kora délelőtti órákban lovasok járták be a települést, majd ünnepi felvonulás zajlott Érsemjén utcáin, az egész napos mulatságra hívogatták a helybelieket.

A kora reggeli órákban indultak el a lovasok Érsemjén utcáin, majd hozzájuk csatlakoztak a helybeli menettáncosok, óvodások, a Monospetriből érkezett fúvószenekar, az egész napos rendezvényre hívogatva a község lakosságát. Miután bejárták a település több utcáját, a hívogatók a Népkertbe jöttek, ahol már százak gyűltek össze. A park évszázados fáinak árnyékában várták a jelenlévők, hogy részt vegyenek a hagyományos szabadtéri ökumenikus istentiszteleten. Az egyházi szertartás elkezdése előtt Balazsi József, Érsemjén község hetedik mandátumát töltő polgármestere a szabadtéri színpadról köszöntötte a megjelenteket. „Nagy szeretettel és a legnagyobb tisztelettel köszöntök mindenkit, aki eljött ma erre az eseményre. Köszöntöm a hozzánk érkezett vendégeket, Borsi Imre Lóránt barátunkat, a Bihar Megyei Tanács és az RMDSZ képviselőjét (ezen sorok íróját is név szerint üdvözölte a polgármester), községünk lelkészeit és minden vendéget. Szent István a legnagyobb királyunk volt, az államalapítás, augusztus 20. a legnagyobb ünnepünk, és Kazinczy Ferenc Érsemjén legnagyobb szülötte – rá is emlékezzünk. Ezen események, a Szent István nap, az államalapítás ünnepe, Kazinczy Ferenc halálának évfordulója (augusztus 23., szerk. megj.) köré építettük a falunapi ünnepségeinket, immár húsz éve. Ezek az ünnepségek sok nehézséggel kezdődtek, fenyegetésekkel, amikor világháborús áldozataink tiszteletére emlékművet állítottunk, akkor mindenfelől meg akarták gátolni. Nehézségek voltak és lesznek is, lehet, sokan azt akarják, hogy elvesszünk. Így volt ez augusztus 20-ával is, nagyon sokszor homályba került, volt olyan időszak, amikor nem szívesen emlékeztek meg az ünnepségről, de a fényét nem veszítette el soha. Mindig ott fogunk lenni, ahol a helyünk van, azt kívánom, hogy nemzetünk még sokáig csillogjon, de Érsemjén is” – mondta többek között a polgármester.

Borsi Imre Lóránt ügyvezető alelnök is szólt a megjelentekhez. Miután tisztelettel és szeretettel köszöntött minden jelenlévőt, beszélt arról, hogy ő is innen, Érsemjénből ment el, de „vannak, akik visszatérnek ebbe a faluba. Egyébként a Bihar Megyei Tanácsnál és a megyei RMDSZ-nél én vagyok Semjén hangja, mindenki úgy tudja, hogy érsemjéni vagyok” – mondta Borsi Imre Lóránt, augusztus 20-a jelentőségét is kiemelve, hiszen ilyenkor nemcsak „mi ünnepelünk itt, hanem egész magyar nemzetségünk is visszatér a gyökerekhez. Szent István királyunk megteremté az államot, megteremté a keresztény társadalmat a Kárpát-medencében. (…) Szent István a káoszból kozmoszt teremtett (…), megerősítette az egyházat, a törvényeket. Ugyanez történt itt, Érsemjénben, ahol a jelenlegi vezetők az egykori kezdeti káoszból egy kozmoszt építettek fel” – mondta többek között az ügyvezető alelnök.

Istentisztelet

A továbbiakban ökumenikus istentisztelet zajlott a helyi református, római katolikus és ortodox lelkészek részvételével. Elsőként Csáki Andrea Márta, az Érsemjéni Református Egyházközség lelkipásztora hirdette Isten igéjét, Ésaiás próféta könyve 41. fejezetének 8–10. versei alapján. „De te Izrael, én szolgám Jakob, a kit én elválasztottam, Ábrahámnak, az én barátomnak magva” (…) – szólt többek között Isten igéje. „Egy nagyon komoly biztatást és üzenetet hordoz ez az ige. Lassan-lassan el lehet mondani népünkről, hogy fogyatkozunk, egyre kevesebben vagyunk, egyre kevesebb gyermek születik, egyre többeket veszítünk el idős koruk miatt. Sajnos minden városban, faluban ez az általános kép. Azok, akik itthon húzóerő lehetnének, elmennek külföldre; ilyenkor feltesszük kérdést: mi lesz velünk?” – hangzott el többek között a prédikációban.

A továbbiakban Nagy János Csaba helybeli római katolikus plébános Szent Pál apostolnak az Efézusbeliekhez írt leveléből olvasott fel részletet. „Testvéreim gondosan ügyeljetek arra, hogyan éltek, ne balgán, hanem bölcsen használjátok fel az időt, mert rossz napok járnak (…) – szólt többek között Isten igéje. „Az érsemjéni falunap egyben egy születésnap is, hiszen kerek évfordulóhoz ért az ünnep szempontjából Érsemjén községe. Úgy gondolom, hogy ez az alkalom azt mondja, ne csak a jövőbe tekintsünk, hanem jogot ad arra is, hogy hálát adjunk a Jó Istennek, úgy, ahogy hallottuk Pál apostol leveléből is, hogy adjatok hálát mindenért, hiszen a keresztény embernek mindig van miért hálát adni” – hangzott el a prédikációban. Sabău Radu helybeli ortodox pap az ökumenikus istentiszteleten arról szólt, hogy vigyáznunk kell keresztény vallásunkra, majd több olyan példát sorolt fel, melyre az emberiségnek oda kell figyelnie.

Legszebb porta

Érsemjén volt az első olyan település, ahol a kezdettől fogva díjazták azon lakosokat, akik rendben tartják portáikat, akik virágot ültetnek házuk elé, gondozzák és óvják is ezeket. A szabadtéri színpadon Balazsi József összesen 19 családnak osztotta ki a Legszebb porta díjat, ezek közül öten kaptak első díjat: Szász József Gyula (Érsemjén), Ötvös Károly Géza (Érsemjén), Oláh János (Érsemjén), Szabó Gábor (Érselénd), Bulzan Doina (Érkenéz); második díjban részesültek: Gazsi Ferenc (Érsemjén), Szűcs Gábor (Érsemjén), Belényesi Eszter (Érsemjén), Csiri Antal (Érsemjén), Stéfán Ottó Gyula (Érsemjén), Mester Magdolna (Érsemjén), Fórián József (Érsemjén), Tordai János Dénes (Érsemjén), Kovács Ștefan (Érselénd); harmadik díjat kaptak: Prázsa Ștefan (Érsemjén), Barna István (Érsemjén), Șoimoșan Sándor (Érsemjén), Nyéki Lajos (Érsemjén), Létai Norbert (Érsemjén). A Legszebb porta díj elismerés azzal is jár, hogy az illető háztulajdonos a következő évben mentesül a házadó kifizetése alól.

Kazinczy-megemlékezés

Ezt követően a résztvevők a Kazinczy-kertben vonultak, ahol ünnepi műsor zajlott a helyi iskolások közreműködésével: Kazinczy Ferencre, Érsemjén legnagyobb szülöttére emlékeztek. Szavalatok, monológok, énekek hangzottak el a nagy irodalmi személyiség írásaiból, életéről. Sokan összegyűltek a parkban, helybeliek, vendégek, köztük Nyakó József, Érmihályfalva, és Orvos Mihály, Bagamér (Magyarország) polgármestere. Az ünnepi műsor után a jelenlévő helyi és vendég elöljárók, egyházak és szervezetek képviselői koszorút helyeztek el Kazinczy Ferenc 1907-ben felállított szobránál, mely Horvay János szobrászművész alkotása. Az ünnepi momentumok a Szózat eléneklésével zárultak a Kazinczy-parkban.

Fogathajtás, íjászat

A déli órákban a helyi labdarúgó pályán kezdődött a nemzetközi fogathajtóverseny, mely már néhány éve szerepel az Érsemjéni Falunapok programjában. A szinte kibírhatatlan hőségben a fogatok, a hajtók, a segédhajtók mindent megtettek, hogy azok, akik kijöttek a megmérettetésre, jól szórakozzanak. A versenyen összesen tíz fogat vett részt, két versenyszámot bonyolítottak le, előbb az akadályhajtást, később a vadászhajtást. A két versenyszám között több íjászbemutatót tartottak a Pusztai Farkasok hagyományőrző íjászegyesület tagjai, nagy sikert aratva.

Népkerti programok

Kora délután a Népkert újfent megtelt közönséggel, az óvodások és kisiskolások táncbemutatójára. A gyerekek a szombaton bemutatott műsorukat adták ismét elő, mely újabb sikert jelentett nekik és a betanításukkal foglalkozó pedagógusoknak, műsoruk végén nagy tapsban részesültek. Őket egy nagyszerű Néptáncgála követte, melyen a borsi Galagonya Néptáncegyüttes, a micskei Görböc Néptáncegyüttes, a monospetri Bábota Néptáncegyüttes, az érmihályfalvi Nyíló Akác Néptáncegyüttes és természetesen a helyi Ezüstperje Néptáncegyüttes vett részt. A műsor, mely a Kárpát-medence több tájegységének néptáncát mutatta be, igazi sikert jelentett, a közönség is kitűnően szórakozott. Az esti órákban könnyedebb szórakozási programok zajlottak, tánc és zene töltötte meg a szabadtéri színpadot a Pacsirták mulatós koncertjének és LL Junior fellépésének köszönhetően. A falunapi rendezvény szép tűzijátékkal zárult, majd a fiatalok szabadtéri diszkóban szórakozhattak tovább.

Összegezés

A nap folyamán sikerült néhány szót váltanom Balazsi József polgármesterrel, mint a rendezvények főszervezőjével, arra kérve, hogy pillantson vissza az elmúlt húsz évre, mióta falunapi ünnepségeket tartanak:

– Igen, húsz évvel ezelőtt a világháborús emlékművet avattuk, ezzel az eseménnyel kezdődött az első falunapi ünnepségünk – mondta Balazsi József. – Húsz év távlatából visszatekintve lehet, hogy most kinevetnénk azt, amit akkor csináltunk, de akkor is rengeteg munka volt benne, hogy az ünnepséget megszervezzük, mint történt az utána még húsz alkalommal. De úgy értékelem, hogy ezek a falunapok az elmúlt években és most is eredményesek voltak, elismerést nyertünk rendezvényeinkkel az egész megyében, hírnevet szereztünk a község számára.

– Az első falunapokat a templomkertben rendezték, majd a Népkertbe költöztették át a rendezvényt.
– Így van, pár évig ott tartottuk a rendezvényt, de mivel a hely jobb, és a lehetőségek is jobbak voltak, a Népkertbe költöztettük, ott zajlanak a fő műsorok. Annak is megvan a pozitív és negatív oldala, mert ha nagy meleg van árnyat biztosít, de ha netalán egy vihar zavarná meg a rendezvényt, arra nagyon oda kell figyelni, mivel a hatalmas fák ágai könnyen letörhetnek. A kezdeti egynapos rendezvény most már háromnaposra bővült, már jó néhány éve. Régebben az első nap horgászversenyt rendeztünk, most már egy jó ideje a Móka színjátszó csoportot hívjuk meg, ők egy színházi előadást mutatnak be, ami úgymond ráhangol az eseményekre.

– Ön szerint szükség van ezekre a falunapokra?
– Mindenféleképpen szükség van az ilyen jellegű rendezvényekre, én nemigen hallottam olyan kijelentést, hogy nem kell. Mi igyekszünk olyan programokat szervezni, ahol mindenki megtalálja a számára megfelelőt. Az elmúlt húsz év alatt sok neves fellépő fordult meg itt. Egy eset megmaradt bennem. Krisz Rudi volt a vendégmeghívott, esett az eső, a színpadunk nem volt akkor még lefedve. Ő azt mondta, ha esik az eső nem tud fellépni, én azt mondtam, hogy akkor nem tudjuk kifizetni, ő, hogy neki kell a pénz. Megoldottuk, fogtunk egy sörsátrat, a színpadon felállítottuk, és Krisz Rudi bemutatta műsorát. Az is előfordult, hogy nagy hőség volt, vagy esett az eső, de a falunapi rendezvényeket mindig megtartottuk. Nagyon sokan megfordultak itt, rengeteg élményünk van ezekről a napokról, de azt hiszem, ezt majd egyszer könyvbe foglaljuk.

Dérer Ferenc