Katonai hagyományőrzésben (is) jeleskedik Diószeg

Katonai hagyományőrzésben (is) jeleskedik Diószeg
Mai huszárok és kurucok tettek esküt Bihardiószegen, ahol újabb emléktábla került a református templom falára. Alább a vasárnapi események krónikája, a szombati történések ismertetésére később visszatérünk.

A rádióban időjárás jelentést mondó meteorológus szerint szinte az autónál is gyorsabb, viharos szél futott versenyt a járművel, miközben Bihardiószegre igyekeztem vasárnap délelőtt. Mire megkezdődött az ünnepi istentisztelet, már esőcseppek is koppantak az istenháza ablakának üvegein, aztán az egész esemény idején hallatszott, hogy a szél dolgozza a bádogtetőt, mintha csak a robajjal akarna emlékeztetni: “Habár fölül a gálya…” A templomban egybegyűlteket – közöttük a helyiek mellett debreceni és szentjobbi huszárokat – Gellért Gyula tiszteletes köszöntötte, aki maga volt az igehirdető is, és Pál apostolnak a Timótheusokhoz írt első leveléből csupán két szót idézett: “Légy példa.” Ám ennyi is elég volt ahhoz, hogy kifejtse: szabadságharcos nagy eleinkhez méltóan nekünk is úgy kell élni, hogy példák lehessünk az utánunk jövők számára, hiszen a legjobb tanítási mód a példaadás. Biró Rozália szenátor ehhez kapcsolódva fűzte tovább a gondolatot, miszerint mindenki a maga helyén kell helyt álljon feladata ellátásában, példaadó módon.

“Eb ura fakó”

A továbbiakban fiatalok adtak elő zenés-verses műsort, akik a templom különböző szegleteiből “kerültek elő” verselés közben, hogy egy csapattá gyűljenek az úrasztala körül – ennek is jelzésértéke volt. A vihar miatt a további, a templomkertbe tervezett programokra is a falak között került sor. Elsőként a szabadságharc témakörében Rákóczi Lajos érköbölkúti tanár tartott szószaporítástól mentesen rövid, de annál érdekesebb értekezést, melyben egyebek mellett kitárt arra, hogy 1620 és 1921 között négyszer történt meg a Habsburg ház trónfosztása, és azt is elemezte, mit jelent az I.József trónfosztásakor Bercsényi Miklós szájából elhangzott “Eb ura fakó!”, azóta szállóigévé vált mondás. Mi mindig tudtuk forradalmat csinálni, hogy aztán amit karddal kivívtunk, politikusaink elherdálják, mert jó hadvezérek mellett kevés jó politikussal áldattunk meg, mondta Rákóczi Lajos, hozzátéve: mai feladatunk megharcolni azért, hogy a magunk urai lehessünk, hogy nekünk kutyák ne parancsoljanak (utalás a fenti szállóigére). Meleg Vilmos színművész szavalatai fokozták az ünnepi hangulatot, majd Gellért Gyula megáldotta a Bóné András Kurucezred zászlaját. A lobogó a Rákócziak -féle kék alapszínen sok szimbólumot tartalmaz kivont karddal vágtató vitéztől Diószeg címeréig. Dr.Papp Gyula debreceni ezredes, a diószegi huszáresemények állandó résztvevője köszöntötte ezután a megjelenteket, a hagyományőrzésben jeleskedő Gellért Gyulának egy Bocskai-emlékplakettet átadva. Ezt követően Rákóczi Lajos előmondására esküt tettek a kurucezred tagjai.

Emléktábla, múzeum, emlékkert

Bár a szél nem ült el, de az eső megállt, mire nem lehetett elodázni a templomkertbeli kivonulást: ott leplezte le két fiatal azt a táblát, mely II.Rákóczi Ferenc fejedelem bihardiószegi tartózkodásának (1703. augusztus 5.-6.), illetve Bóné András kuruc ezredes diószegi győzelmének (1703. július 9.) állít emléket. A továbbiakban a református parókia udvarában felavatták a Hajdú-kuruc-huszár Múzeumot, amikor Mados Attila polgármester mondott érdekes történelmi adatokkal fűszerezett beszédet. Az elöljáró egyebek mellett hangsúlyozta, hogy Diószeg nem csak a szőlészet-borászat terén, de a katonai hagyományőrzésben is Bihar megye vezető települése. Ebbe a nemes munkába illeszkedik, a számos emléktábla, szobor, festmény, kopjafa és a Nyúzóvölgyi csata alkotta sorba a múzeum is. Az ünnepség a kántorlak kertjében folytatódott, ahol hat facsemete elültetésével mintegy letették az alapját a Bocskai-Bóné emlékkertnek, mely az azt megáldó Gellért Gyula szavai szerint egy ifjaknak és időseknek pihenési helyet adó parkká válik. Az eseménydús órák után a vendégeket terített asztal várta, ahol nem sokat kellett várni arra, hogy a bográcsban főtt étel mellett, megteljenek a poharak is, illetve felhangozzanak a huszár-kuruc nóták.

Rencz Csaba