Katolikusok Mária tisztelete

Katolikusok Mária tisztelete
Nagyvárad- Szerda délután a váradi Római Katolikus Püspökség által szervezett Hit-ferencia sorozat keretében Fejes Rudolf Anzelm O.Praem apát tartott előadást az évszázadok Mária tiszteletéről.

A Mária hitről, illetve az évszázadok Mária tiszteletéről tartott előadás azt bizonyította, hogy a művészettörténet, a filozófia, a tudományok, a teológia és a lelkiség kitűnően kiegészíthetik egymást, ha a vallásos meggyőződésről van szó. A Püspöki Palota dísztermét zsúfolásig megtöltő érdeklődőket dr. Kovács F. Zsolt, a püspökség irodaigazgatója üdvözölte, aki arra hívta fel a figyelmet: Mária hite és tisztelete kiemelkedő helyet foglal el a katolikusok hitéletében, ezért fontosnak tartották, hogy a Hit-ferencia sorozat programjában egy olyan értekezés is szerepeljen, mely ezzel kapcsolatban nyújt némi útmutatót, fogódzót.

Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát prezentációját az angyali üdvözletet leíró evangéliumi részlettel kezdte, melynek alapján elmagyarázta: miért tekinthető Mária egy valóságos tabernákulumnak, melybe Isten fia, akarata és szava van bezárva. Ugyanakkor Bertram mester 1383-ban készült táblaképét részletesen kielemezve rávilágított, hogy a korabeli alkotások hogyan tükrözték vissza a mariológiát, vagyis a Mária-tant. Megjegyezte: a különböző évszázadok Mária tiszteletéről szinte lehetetlen vállalkozás egy összefoglalót készíteni, hiszen megjelenik a régi kódexekben, imádságokban, különböző leírásokban, történelmi legendákban, egyházi rendeletekben, a népi szokásokban és tradíciókban, ezért inkább néhány a 14-16. században készült, reneszánsz kori festmény kód- és jelképrendszerének kiemelésével nyomatékosítja azt, hogy mi irányíthatta a mestereket ezek megfestésénél, miért az ebben a korban készült képek a leggazdagabbak az egyházi tárgyú vonatkozást illetően. Hozzátette: ekkortájt a Szűzanya ábrázolásánál az antropológiai megközelítés volt a jellemző, az anyaság, és az ebből fakadó szeretetnek, biztonságérzetnek és gondoskodásnak a kihangsúlyozása, miközben a hivatalos egyházi álláspont ötvöződött a népi hagyományokkal.

Madonna-festmények

Az egybegyűltek többek közt Rafaello, Giotto, Filippo Lippi, Antonello da Messina, Albrecht Dürer, Lorenzo Lotto, Leonardo da Vinci és Sandro Botticelli szimbólumokkal teli Madonna-festményeiben, freskóiban gyönyörködhettek, melyek a Szűzanya tisztaságát és érintetlenségét domborították ki, vagy Mária személyéről, szerepéről és kiváltságairól „beszéltek”. Emellett néhány olyan piéta is bemutatásra került, melyeknek az elkészítése megelőzte a dogmák kimondását. A képzőművészetben aztán változást a 19. század vége és a 20. század első fele hozott, amikor „az antropológiai tényezők kezdtek kimenni a divatból”, és a bibliai alapokat kezdték el megfesteni, közölte az apát, aki arra is kitért, hogy a 20. században egy laikus katolikus társaság abba az irányba szerette volna Máriának az üdvrendben betölt funkcióját megváltoztatni, hogy társmegváltó, minden kegyelmek közvetítője és az emberiség ügyvédje, szolgája, az ezen titulusokat megfogalmazó új dogma kihirdetésével viszont a II. vatikáni zsinat nem értett egyet.

Köszönetet mondva az elhangzottakért, Exc. Böcskei László megyés püspök azzal a tanáccsal zárta a konferenciát: a katolikusok igényesek kell legyen a Mária-tiszteletüket illetően, úgy kell ismerjék, elfogadják és tiszteljék őt, ahogy a Jóisten elgondolta a számukra, nem szabad tehát engedniük a megtévesztő elhajlásoknak.

Ciucur Losonczi Antonius