Karácsonyi üzenet

Karácsonyi üzenet
Kedves Testvéreim! Ismét elérkezünk ahhoz a naphoz, amikor a hitből élő ember, belső indításnak engedve elfogadja azt, hogy életében valami másként történik. Hiszen karácsony táján annyi minden másként történik körülöttünk, mint általában!

Ilyenkor az ember nagyobb érzékenységet mutat a sötétség és a világosság közötti ellentéttel szemben. Ebből kifolyólag keresi a világosságot és annak forrását!

Ilyenkor mintha könyebben észreveszi az ember azt az egzisztenciális feszültséget, amely a jólétben élők és a nélkülözők között érzékelhető módon megnyilvánul és keresi a lehetőséget, hogy valamit enyhítsen a szenvedésen!

Ilyenkor szinte már közhellyé válik az öröm és a boldogság fogalma, mely ellentétben a szomorúsággal és az elkeseredéssel az emberek életében a derűt és a megelégedettséget alapozzák meg, legalább az ünnepek táján.

Ilyenkor a harag és a bosszú helyett az emberek a kiengesztelődést és az egymás elfogadását, a testvériséget vallják és talán, az elméleten túl, tesznek is valamit ezek megvalósulásáért.

Ilyenkor a családtagok, barátok és ismerősök nem mérik a távolságokat, hanem felkeresik egymást, hiszen az ünnepi öröm nem lehet öncélú, azt meg kell osszam a hozzám legközelebb állókkal.

És még sorolhatnánk, hogy ilyenkor, karácsony táján mi minden történik másként.

Karácsony éjszakájának evangéliumi része Szent Lukács evangélista leírása szerint arról számol be nekünk, hogy azon a sötét, rideg éjszakán is sok minden másképpen történt, mint ahogyan azt az emberek elvárták volna a Messiás érkezésével kapcsolatosan. Istennek közvetlen bevonulása az általa teremtett világba, az Ő személyes érkezése a képére alkotott emberhez senkinek sem tűnt fel. És mindezek ellenére Isten szállást keresett magának az emberek közelében, hogy azután meghódítsa az embernek szívét és magához vonzza a sötétségben fényt kereső embereket.

Karácsony éjszakájának története erről beszél: Isten irántunk való szeretetéről és hűségéről, amely emberi alakban is kész volt megjelenni, hogy láthatóvá, tapinthatóvá, érezhetővé tegye számunkra azt, aki Értünk, Bennünk és Velünk Van. De karácsony éjszakájának története az emberről is beszél, rólunk és a mi hűtlenségünkről, bizalmatlanságunkról és hitetlenségünkről, arról hogy inkább engedünk indulatainknak, kényelmünknek, saját akaratunknak, vagy mások véleményének és befolyásának, mintsem hogy az Ő ittlétére hagyatkoznánk. Ezért sötét a betlehemi éjszaka, ezért tájékozatlanok, gyanakvóak a pásztorok, ezért hosszú az út és nehéz a keresés a napkeleti bölcsek előtt, mert az emberek könnyen hajlanak a sötétségre és ezzel megtagadják azt, hogy alaptermészetük a fényszerűség. De a fény most is legyőzte az éjszakát! A csillag jelentette az indulást: pásztoroknak, bölcseknek, és azóta sokaknak, másoknak és nekünk is.

Kedves Testvéreim! Ismét felelevenítve a karácsonyi történetet két dologra figyelhetünk: egyrészt arra, hogy helyesen szemléljük karácsony éjszakájának történetét és benne helyesen értékeljük a sötétség és a fény valóságát. Saját magunk sötétségét és fényességét is! Hiszen azért jött el Jézus Betlehemben, hogy fényessége ma is kimentsen a sötétségből.

Másrészt fontos lenne az is, hogy segítsünk egymásnak megtapasztalni azt, hogy a mi életünkben ilyenkor – de nem csak ilyenkor – valami másként történik. Mégpedig az, hogy elfogadom, igen, elfogadom, és ki merem mondani, hogy szeretve vagyok. Mert ezt jelenti számunkra, a betlehemi jászolban fekvő Jézus. Szeretve vagyok és elfogadva! Szeretve, mert értékes vagyok! Szeretve, mert egyedi eset vagyok! Szeretve, mert megmásíthatatlan vagyok! Szeretve, mert értékeim vannak! Szeretve, mert nem tartom meg azokat magamnak! Szeretve, mert általam szebb és gazdagabb ez a világ! Szeretve, mert másoknak is szüksége van arra a szeretetre, amelyet én kapok!

Kedves Testvéreim, karácsony ünnepén azt kívánom, hogy sikerüljön mindenkinek túltennie magát a hétköznapi mintákon és szokásokon. Sikerüljön betlehemet érezni a lelkekben, egyszerűséget és Istennek bölcseséggét, jóságát a mi életünkben. Forduljunk el a külsőségektől és éljük át lélekben karácsony eseményét. Figyeljünk az angyali szóra, hogy meghallhasuk az égi híradást! Keressük a hozzánk Érkezőt, hogy ne szalasszuk el az érkezését! És amikor már érezzük, hogy itt van, ne terheljük kérdéseinkkel, – miért? hogyan? meddig? – hanem csodáljuk meg Őt és merüljünk el megnyugtató szeretetében.

Minden jóakaratú embernek egy áldott karácsonyt kívánok!

Nagyvárad, 2013. Karácsony ünnepén

†Böcskei László megyéspüspök