Kancsendzönga – Farkas Péter: több előjele volt a tragédiának

Kancsendzönga – Farkas Péter: több előjele volt a tragédiának
Több előjele volt a magyar hegymászók tragédiájának, elsőként az, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter a csúcstámadást megelőzően nem érte el a felső négyes tábort – mondta Farkas Péter, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke az MTI-nek csütörtökön annak kapcsán, hogy a sportemberek a 8586 méter magas Kancsendzönga csúcsának meghódítását követően ereszkedés közben eltűntek.

 

A szakértő szerint a csúcstámadó tábort viszonylagosan jó állapotban, frissen kell elérni. A hegymászók azonban nem érték el a felső négyes tábort, hanem elcsigázottan felállítottak egy köztest 7250 méteren, így a csúcstámadás hossza megnövekedett.

A másik kritikus pontot abban látja Farkas Péter, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter csak 18 órakor értek fel a csúcsra, több mint 24 órás menetelés után. “Íratlan szabály, hogy a csúcsról 13-14 órakor vissza kell fordulni, a csúcstámadást pedig minél korábban, hajnali 2-3 óra körül megkezdeni” – mondta a szakember.

Hangsúlyozta, hogy ha valaki nem éri el a csúcstámadó tábort, akkor rossz állapotban van. “Vissza kellett volna fordulni, lejjebb regenerálódni vagy feladni. Azonban ebben a magasságban az ember nem tud racionális döntést hozni. Az agy nem kap elég oxigént, a hegymászón fásultság, bódultság vesz erőt és nem foglalkozik azzal, mi történik. Ha leesik például a kulacs, nem hajol le érte, fura állapotba kerül”.

Arra a – magyar idő szerint – csütörtök délelőtti hírre reagálva, hogy még akkor is kutattak serpák az eltűntek után, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke azt mondta, a keresők csak feltételezik, hogy körülbelül hol lehetnek az eltűntek, de a hegy hatalmas, nagy a hó, a szél, a látási viszonyok pedig vagy kiválóak vagy nagyon rosszak.

“A holttestet fél óra alatt belepi a hó, ha valaki ki- vagy becsúszott egy hasadékba, bucka mögé, nem lehet észrevenni. A serpák lehetőségei is korlátozottak: igyekeznek felmenni a magaslatokra, pásztázni a környéket és valamilyen sötétebb dolgot találni, de minimális az esély, hogy megtalálják az eltűnt hegymászókat” – tette hozzá Farkas Péter.

A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. A Kancsendzönga csúcsának meghódításával Erőss Zsolt immár a tizenkettedik 8 ezernél magasabb hegyre jutott fel, Kiss Péternek ez volt az első “nyolcezrese”.