Kalmár Éva sinológus: az egyik legnagyobb kínai író kapta az elismerést

Mo Jen az egyik leginkább megbecsült kortárs író jelenleg Kínában, műveit több európai nyelvre lefordították már – mondta el Kalmár Éva sinológus az MTI-nek arra reagálva, hogy a kínai író kapja az idei irodalmi Nobel-díjat.

A sinológus az 1955-ben született alkotóról elmondta, hogy az ellenzékiként indult alkotót mára a legnagyobbak között emlegetik, megbecsült szerzőnek számít a hivatalos kínai irodalmi közvéleményben is. “A hírnevét az a regény alapozta meg, amelyből Csang Ji-mou rendező készített filmet 1987-ben. A Vörös cirokmező 1988-ban Arany Medvét is kapott Berlinben” – mondta Kalmár Éva. Megjegyezte, hogy a regény az író egyik főművének számít. A kutató az életműből kiemelte Mo Jen egyik 1989-es, Szeszföld című szatíráját, valamint a Dús keblek és széles fenekek című könyvét.

“Egy nagy író, tehát feltétlenül megérdemli az irodalmi Nobel-díjat” – fogalmazott a sinológus, aki szerint az elismerés odaítélésében szerepet játszhatott az is, hogy 2000-ben Kao Hszing-csien, egy emigráns kínai író kapta a Nobelt, amit a hivatalos kínai irodalmi közvélemény rossz néven vett. “Most egy kicsit kompenzált az akadémia” – jegyezte meg.

“Egy olyan íróról beszélünk, akinek művei realista alapokon nyugszanak, viszont hangneme erősen szatirikus, keserű. Szerkezetileg viszont igen csapongó, szabad írásokat alkotott” – fogalmazott Kalmár Éva, megjegyezve, hogy Mo Jen novellaíróként is jelentős, holott a kínai irodalomban a műfaj nincs igazán előtérben.

Arra kérdésre, hogy Mo Jen műveiben mennyire politikus, Kalmár Éva azt felelte, hogy az 1980-as években erősen politizált az írásaiban, ezért a kínai hatalom megpróbálta háttérbe szorítani, neve többször is tiltólistára került a kommunista Kínában. Mára a hatalom is elfogadta, műveit kiadják, nemrég jelent meg az összes művét tartalmazó sorozat – tette hozzá a sinológus.

A művek stílusáról elmondta, hogy Mo Jen egyáltalán nem tűnik “egzotikusnak” egy európai olvasónak. “Egy modern író, akinek a műveit bármelyik országban megérthetik” – vélekedett, kiemelve, hogy műveit francia, angol és német nyelvre is lefordították. Tudomása szerint magyarul még nem jelent meg Mo Jen egyik műve sem.

A Vörös cirokmező egy család tragikus történetét meséli el a 20. században, de művei nem kizárólag történelmi témájúak. A Szeszföld című könyve a mai korban játszódik és az egykepolitika ellen íródott. “Egy nyomozó elmegy egy vidéki kisvárosba, ahonnan olyan híreket kapott, hogy itt gyerekeket esznek és mindenki nagyon sokat iszik” – mesélte Kalmár Éva, hozzátéve, a történet természetesen tragikusan végződik.

A Svéd Akadémia csütörtökön kora délután Stockholmban jelentette be, hogy az idei irodalmi Nobel-díjat a kínai Mo Jennek ítélték oda.