Kálmán hercegtől napjainkig

Kálmán hercegtől napjainkig
Nagyvárad- Csütörtök este a Szent László Római Katolikus Líceumban szokásos havi összejövetelüket tartották a váradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének tagjai. Ezúttal diákok voltak a vendégek.

Az egybegyűlteket Vonház Antal egyesületi titkár köszöntötte, majd a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum öt X. B. osztályos tanulója, Balla Tímea, Bajgyik Anasztázia, Czvikker Melissza, Kussy Erna és Szabó Roland olvasta fel annak a három dolgozatnak az ötvözetét, melyekkel idén nyáron sikerrel szerepeltek egy gödöllői pályázaton. A vetített képes háttérrel bemutatott tanulmány a „Kálmán hercegtől napjainkig. A jászói apátság története” címet viselte, a diákokat pedig Benedek Ramóna hitoktató készítette fel.
Többek közt elhangzott: a premontreiek érkezésének pontos időpontja írásban nincs igazolva, mivel a tatárjárás idején a monostor minden írásos emléke elpusztult. Feltételezik azonban, hogy valamikor 1170 körül mentek oda, valószínűleg Váradról, és székhelyet alapítottak. A királyi jótevők egyike, Kálmán herceg- IV. Béla fiatalabb fivére- 1228-ban új monostori épületet kezdett építeni, mely a tatárjárás idején még nem volt befejezve. Az első ismert elöljáró Albert prépost volt, akit a rend tagjai közé 1235-ben választottak. A monostor történetében jelentős határkő volt 1436, amikor Zsigmond király parancsára megerősített vári monostorrá építették át.

Ipari vállalkozások

A jászói premontrei monostor számára a legszomorúbb időszak a mohácsi csata után jött el, amikor fokozatosan teljesen kiürült. A történetével kapcsolatos a kassai egyetem megalakulása is 1657-ben. A rend ugyanakkor az idők folyamán ipari vállalkozásokba is belekezdett. A Jászó környéki vállalatokhoz tartozott a gőzzel hajtott fűrésztelep, a csempegyár, a téglagyár, és több, vízelvezető csövet gyártó üzem is. A rend bérbe adta az ércbányákat, a kohászati kemencét, a vízi hámort, a márványlelőhelyet és az öt vízimalmot is. Működtetett nyomdát, egészen az első világháború utáni évekig.
Emellett a jászói monostor fejlődése műépítészeti szempontból is jelentősnek mondható. Feltételezhető, hogy a monostorban a 13. század második felében kezdték építeni a könyvtárat, napjainkban 80 ezer kötetet tartalmaz a teológiai, a filozófia, a természettudományok, a földrajz, a történelem és az orvostudomány szakterületekről. Az említetteken kívül a mindenre kiterjedő, információkban bővelkedő expozéban szó esett még a jászói barlangról, valamint a monostor címeréről is.

Ciucur Losonczi Antonius