Kalkutta varázslatos világa

BZC.ro
BZC.ro
A kolozsvári Szépművészeti Múzeumban, július 16- 30. közötti időszakban, Horia- Mihai Gligor „Az utca poétikája Kalkuttában” című fotókiállítását tekintheti meg a közönség.

Horia-Mihai Gligor (1983, Brad) szenvedélyes fotóművész. Fotóit csoportos kiállításon állította ki. Egyes képei Kalkuttában is eljutottak, amelyeket 2012-ben multimédiás tárlaton is bemutatott. Ebben az évben a National Geographic Traveler román kiadásában is megjelentette a felvételeit. A kiállítást dr. Lucian Nastasă -Kovács, múzeumigazgató, Mihaela Gligor tudományos kutató, a BBTE keretében működő Indiai Tanulmányok Központ alapítója, igazgatója és Hanna Bota író, költő, műfordító méltatta.

Az első egyéni kiállítása

Horia- Mihai Gligor elmondta, hogy 2017 februárjában két héten keresztül Kalkuttában tartózkodott. A testvére, Mihaela Gligor több alkalommal látogatott Indiába. Sokat beszélt az országról, a hagyományokról, a varázslatos kalkuttai terekről, utcákról. Mindezek felkeltették az érdeklődését. Mindent, amit lehetett, lefényképezett. A hatalmas anyagból 50 fotót válogatott ki „Az utca poétikája Kalkuttában” című kiállításra. Ez az első egyéni tárlata, amely Kalkuttát a maga sokszínűségében, varázslatos világában mutatja be. Az emberek mindennapjairól, a piacról, a virág- és gyümölcsárusokról, az utcai forgalomról, a járművek tömegéről kapunk képet. Az utakon, utcákon összevisszaságban a járművek tömege látható. Megörökítette a zsúfolt utcákon történő közlekedést. A leggyakoribb közlekedési eszköz a biciklis és motoros riksa, ahol állandóan szól a zene. Az utca forgatagában, a járdán az árusok árulják portékájukat, középen a zsúfolásig teli busz vagy a sárga autók. Megörökítette a Marble Palace-t, ahol rendkívül értékes művészi alkotások láthatók. A fotós lencse végre kapta a Victoria Memorial kertjeiben a szerelmes fiatalokat, akik igyekeznek távol lenni a hagyományokat őrző szemektől. Értékes az a kép, amely a Dukuria Lake partján levő sétányt örökíti meg. Irodalmi jelentőséggel bír. A fiatal Mircea Eliade valamikor ezen a sétányon sétált szerelmével, a 16 éves Maitreyi Devi-vel. A kulturális és a vallási különbségek miatt nem házasodhattak össze. A szerelmük emlékére Eliade megírta és kiadta „Maitreyi” című regényét, 1933-ban. 1971-ben Maitreyi kiadott egy regényt, ami válasz a nagy író regényére „A szerelem nem hal meg” címmel. Horia- Mihai Gligor beszélt a város által kiváltott benyomásairól. Ma is érzi az erős illatokat, az étel, fűszerek, virágok illatát, vagy a fertőtlenítő, a naftalin szagát. Az emberek kedvesek, nyitottak. Akárhova ment, mindenütt mosolygós emberekkel találkozott, egyeseket meg is örökített.

A lenyűgöző kalkuttai utcák

Mihaela Gligor bepillantást nyújtott Kalkutta világába. Kalkutta, volt brit gyarmatként, India fővárosa volt, ma az ország kulturális fővárosa. A városban számos értékes látnivaló van. A gazdasági, társadalmi élet sokrétűségét bizonyítják a szegénység és gazdagság különböző megnyilvánulási formáinak létezése. Ebben a városban élt a legtöbb költő. Megfigyelni, megérteni, átélni kell a metropolis által nyújtott pillanatokat, eseményeket- mondta Mihaela Gligor. Az élet az utcán zajlik. Állandó meleg és erős illatok uralják. Az emberek ott főznek, étkeznek, tisztálkodnak, mosnak, egyesek ott alszanak. Az utcát a sokaság, a síró, vagy szaladgáló gyermekek, autók lepték el. Erős zaj, állandó dudálás jellemzi. Szerinte varázslatos az utca. Kalkuttában minden lehetséges.

A kiállításhoz kapcsolódó program

Ez alkalommal szervezett rendezvények ízelítőt adnak az indiai kulturális életről. India Sacra elnevezésű workshopot szerveztek „India, vers és szín” néven. Előadást tartottak „Rabindranath Tagore, a zseniális alkotó” címmel. A Bánffy- Palotában, a kiállítás helyszínén dokumentumfilmet mutattak be az indiai női viseletről, a száriról. Az érdekes, értékes program Robert Bondor „Tabla Solo” című szólóestjével fejeződik be.

Csomafáy Ferenc