Köz-tér-képen az iskolai erőszak

Köz-tér-képen az iskolai erőszak

Nagyvárad – A média és az
erőszak, ezen belül is az iskolai
agresszió volt a témája a Partiumi
Keresztény Egyetem Társadalomtudományi
Tanszéke és az Ady Endre
Sajtókollégium által szervezett
közéleti vitaestnek.


A Köz-tér-kép
elnevezésű, a tervek szerint havonta
jelentkező tematikus vitaesteken olyan
témákban szeretnének
eszmecserét folytatni a meghívott
előadókkal, illetve a szélesebb
közönséggel, amelyek
foglalkoztatják a
közvéleményt, de valamilyen
oknál fogva nem foglalkoztatják eleget a
sajtót és a
társadalomkutatókat, ismertette az
esemény apropóját
Székedi Levente szociológus. Az
első vitaest témája Média
és iskolai erőszak volt, a
meghívottak pedig: Szabó Zsuzsanna
pedagógus, a nagyváradi Lorántffy
Gimnázium igazgatója, Wéber
Csilla
pszichológus, illetve
Székedi Ferenc publicista, a Sapientia
EMTE PR- és kommunikáció
szakának oktatója.

A stressz miatt?


Mint a bevezetőben elhangzott, nem csupán
azért választották a fentebb
említett témát, mert
„divatos”, hanem mert igen lényeges
annak feltérképezése és
megértése, hogy hogyan hatnak a
diákokra a médiaüzenetek, vagyis:
azért jelenik meg ennyi agresszió a
médiában, mert baj van a
társadalomban, vagy épp ellenkezőleg
azért, mert a médiában
jelenlévő erőszak gerjeszti azt. Igen
érdekes előadást tartott a
témához kapcsolódóan
Wéber Csilla az
agresszivitásról, amely a statisztikai
adatok szerint nő, egyre durvább
formában jelenik meg, és egyre fiatalabb
korban. Gyakorisága
kultúrafüggő – vannak a
világon olyan helyek is, ahol még a
„háború” szót sem
ismerik. Landau (1984) szerint a
társadalmi stressz mértéke
befolyásolja a gyilkossági
rátát: 13 megvizsgált
országból 12 esetében egyenes
arányt észleltek a két
jelenség között. Az egyedüli
kivétel Japán volt, ahol viszont az
öngyilkosságok száma nőtt.
És hogy mi áll az agresszió
hátterében? Amikor valamilyen
fenyegetőnek megélt helyzet
következtében megemelkedik a belső
feszültségszint, támadás
éri az
önértékelésünket,
félünk valaminek az
elvesztésétől,
kiszolgáltatottság, tehetetlenség,
sőt még az unalom is.

Erőszak és nézettség


Amit a média produkál, az egy
termék, hangsúlyozta
hozzászólásában
Székedi Ferenc, kifejtve, nagyon fontos
lenne a médiaoktatás a
középiskolákban, épp
azért, hogy tudatosuljon a fiatalokban: amit
látnak, az nem valóság. A
média és az erőszak viszonyát
röviden így lehetne leírni: az
erőszak fokozza a nézettséget, a
nézettség pedig „hozza” a
reklámokat, vagyis a profitot.  – A
kereskedelmi adók egy „istent”
ismernek, az pedig a nézettség,
ebből kifolyólag a társadalom kell
azt mondja, hogy ez neki nem kell, nincs erre
szüksége – fejtette ki Székedi
Ferenc.

Verbális agresszió

Szabó Zsuzsanna, a Lorántffy
Gimnázium igazgatója szerint az
általa vezetett tanintézményben
inkább a verbális agresszió a
jellemző, ennek is egyik gyakori formája a
„beszólás”, a
lekicsinylés. Persze nem kizárt, hogy a
gyermekekben így felgyülemlett
frusztrációk egy idő után
„kitörnek”, és
tettlegességbe, fizikai erőszakba mennek
át.

Tököli Magdolna