Juncker arra intette a román uniós elnökséget, ne exportálja belső konfliktusait

Fotó: presidency.ro
Fotó: presidency.ro
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke arra intette pénteken, Klaus Iohannis román államfővel közösen tartott sajtóértekezletén a román uniós elnökséget, hogy ne exportálja Európába belső konfliktusait.

A kohézió erősítését zászlajára tűző román elnökség mottójára utalva megállapította: Bukarestnek akkor lesz esélye Európát az összetartás felé mozdítani, ha az országon belül is sikerül konszenzust teremtenie.
A román uniós elnökség hivatalos megnyitójára Bukarestbe érkezett Juncker szerint Európa kompromisszumokra is épül, de a jogállamiság és demokrácia terén nem köthet kompromisszumokat, mert ezek olyan alapértékek, amelyek sérülnének, ha Bukarest például elfogadná a kormánytöbbség által tervezett közkegyelmi rendeletet.
A jobboldali román elnök azt mondta: a jogállamiság az ő számára nem alku tárgya, és értésre adta, hogy e tekintetben nem köt békét a szociáldemokrata bukaresti kormánnyal, de azt ígérte, hogy az európai ügyek terén együtt fognak működni egy sikeres román uniós elnökség érdekében.
A sajtóértekezleten sorra vették azokat a fontosabb európai témákat, amelyek kezelése a román elnökségre vár 2019 első felében. A brit kilépésről szólva Juncker úgy fogalmazott: katasztrófa lenne, ha erre rendezetlen körülmények között kerülne sor. Hozzátette: állandó kapcsolatban áll a Theresa May miniszterelnökkel, mindent megtesznek a brit parlament keddi szavazásáig, hogy az unióval kidolgozott megállapodás terve ne valljon kudarcot. Megbeszéléseikről azonban nem volt hajlandó részleteket elárulni, találgatásokba bocsátkozni, csak azt erősítette meg, hogy az EB elzárkózik a megállapodás újratárgyalásától, legfeljebb pontosításokra hajlandó.
Az EB elnöke szerint a román elnökségre nagyon nehéz időszakban kerül sor, májusban európai parlamenti választásokat szerveznek, előtte pedig minél több, prioritásokat tartalmazó dossziét le kéne zárni. Szerinte Bukarest képes lesz bebizonyítani, hogy nincs törés Európa keleti és nyugati része között, hogy Európa “mindkét tüdejével lélegzik” és képes szervezetten, egységesen fellépni. Juncker reményét fejezte ki, hogy az európai állam- és kormányfők május 9-i nagyszebeni informális megbeszélése a “stabilitás csúcstalálkozója” lesz, amely egy új lendület korszakát nyitja meg a brit kilépés utáni EU történetében.
Junckert a román média egyik képviselője arra emlékeztette, hogy hamarosan véget érő mandátumának célkitűzései közé sorolta Románia és Bulgária felvételét a schengeni övezetbe, illetve azt, hogy lezárják a két ország igazságügyi rendszerét több mint egy évtizede megfigyelés alatt tartó Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM). Válaszában Juncker azt mondta: semmi akadályát nem látja annak, hogy a kérdező által “kettős mércének” minősített megkülönböztetést a schengeni csatlakozás tekintetében megszüntessék mandátuma végéig a két országgal szemben. Az MCV-ről jelezte, hogy szerinte a bukaresti kormány térfelén pattog a labda.
A román elnök annyit fűzött hozzá: Románia már 2011-ben teljesítette a belső határellenőrzés nélküli övezet által támasztott biztonsági feltételeket. Románia nem problémaként, hanem a megoldás részeként akar a schengeni térség részévé válni – szögezte le.
Románia január elsejétől kezdődően fél évre vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A hivatalos nyitórendezvény alakalmából az uniós intézmények vezetői és az Európai Bizottság tagjai egy ünnepi hangversenyen vettek részt, pénteken pedig az EB elnöke a román államfővel és miniszterelnökkel egyeztetett a román elnökségre váró feladatokról.

(MTI)