Julie kisasszony Kolozsváron

Akt.:
A Kolozsvári Állami Magyar Színház, hírnevének megfelelően, sztárrendezővel, kitűnő szereposztásban, ragyogó színészekkel a Stúdió színpadán bemutatta a tizenegy egyfelvonásos Strindberg ciklus (1888–94) egyik részét, a Julie kisasszony címűt.

Magát a darabot, az ősbemutató után (1889), obszcenitása, de hihetetlen őszintesége, a kor szelleméhez viszonyítva a strinbergi gondolatközlés miatt, cenzúrázták, részeket kivettek belőle, majd letiltották. A színház ebbe belebukott.

A XIX. század végétől nagyot változott az emberek tűrő képessége. Ma már kissé túlfűtött szereplői fel tudnak korbácsolni olyan mélylélektani gondolatokat a nézőkben, hogy azok az előadást különösen, ahogyan a kolozsvári társulat előadja, színházi élményben, részesüljenek.

 

Néhány szó a szerzőről:

 

Johann August Strindberg (Stockholm, 1849. január 22. – 1912. május 14.) svéd dráma- és regényíró, elbeszélő. De nagyon hányatott élet folyamán volt fényképész, festő, filozófus, alkimista, hiába próbálkozott, de aranyat nem sikerült előállítania. Svédországot felcseréli Franciaországgal, Németországgal, Svájccal, majd több év múlva, visszatér szülőhazájába. Háromszor nősült. Elterjedt róla, hogy nőgyűlölő. De amint maga mondja: „Csak elméletben vagyok nőgyűlölő”. Ellenben a női lélek mély bugyraiban otthonosan tájékozott. Mégis magányosan, gyomorrákban kínok között veszti életét, 63 éves korában. Hátrahagyván egy igen érdekes, értékes és sajátos életművet, melynek nem egy alkalommal jelentős bölcseleti és emberi mondanivalója van.

 

Felix Alexa, Románia egyik sikeres rendezője

 

Felix Alexa 1991-ben még diákként Bukarestben a Nemzeti Színházban debütál, ahol az igazgatószékben Andrei Şerban ült. Aki ma már rengeteget tartózkodik külföldön, világhírű rendező és a Kolozsvári Állami Színház rendszeresen visszatérő alkotója.

Felix Alexa egy bemutatóval a háta mögött, 1992-ben már a párizsi Beuffes du Nord Színházban rendezőasszisztensként dolgozik az angol Peter Brook mellett, aki mint rendező átírta a mai színházi világot.

Hazatérve nem henyélt a babérjain, és nem várta az isteni mannát, hanem keményen munkába lendült. Nemzetközi workshopokat vezet többek között Sydneyben, Szöulban, Pekingben, Shanghaiban, Új Delhiben és Szingapúrban. Mint rendező, a Bukaresti Nemzeti Színházban a Cseresznyéskert, Az öngyilkos, Viharos éjszaka, Szentivánéji álom és az Elmaradt esküvő előadásokat rendezte. A Bulandra Színházban az Egy ügynök halála, a Székek és az Élet, mint olyan. A Metropolis színházban Az áldozat kaszkadőr. Az Odeon színházban Tűzarc és A Sebastian rejtély darabokat rendezte.

Közben számos díjazásban részesül. Többek között megkapja a Kritikusok díját, az UNITER Debüt díját, a Kulturális Minisztérium és a Kortárs Dráma Fesztivál legjobb rendezéséért és legjobb előadásáért járó díjat. Az UNITER 2000-es Generáció díjat, valamint a Kulturális Érdemrend Lovagkeresztje díjat is elnyerte. Az érem eső után, a rendezőről talán érdemes volna elmondani azokat, a sajtótájékoztatón elhangzott szavakat, melyekből kiderült, háromévi tárgyalás áll a mögött, hogy Kolozsváron megrendezhette a Julie kisasszonyt úgy, ahogyan azt Ő szerette, akarta. Eme idő eltolódásnak köszönhetően a darab kolozsvári bemutatója egybeesik Strindberg halálának századik évfordulójával. Valamint azok a színészek, akikre kiosztotta a szerepeket ebben a periódusban szabadok voltak. Zavartalanul, optimális körülmények közepette, igen intenzíven próbálhattak.

 

A Julie kisasszony című előadás szereposztása

 

Julie kisasszony: Pethő Anikó, Jean, a lakáj: Bogdan Zsolt, Kristin, a szakácsnő: Kató Emőke. Merem állítani telitalálat. Fényesen bizonyítja Felix Alexa szereposztó képességének erősségét. A háromszereplős darab több mint másfélórában kemény próbára teszi az előadó gárdát, amely dicséretére legyen mondva, ragyogóan helytáll. Tulajdonképpen három főszerep olyan pályaívvel, amely külön- külön megjárja a poklok utját. Olyan létező emberi megnyilvánulások sorozatát mutatva fel, melyek mellett, mint néző nem lehet érintetlenül elmenni.

Carmencita Brojboju díszlet és jelmeztervező hírnevének megfelelő játszóteret teremt, amelyben mind a szerző, mind a rendező, de a színészek is a lehető legoptimálisabban tudják kihasználni azokat a színházi effektusokat, melyek csak elősegítik azokat a gondolat és indulatsorokat, melyek vezérlik a szerzőt, a rendezőt és a színészeket.

A darab felépítése betartja a klasszikus hely- idő és cselekmény hármas egységét.

Helyszín a kastély konyhája, melynek padlója enyhén lejt a közönség felé, és bármilyen megmozdulásra különösen kong. Ez a lejtő padló a rendezés szempontjából nagyon fontos szerephez jut.

Modernül felszerelt konyhában, elektronikus kályhán Kristin májat süt, melynek illata, érződik. Mondhatnánk tökéletes realizmus, amit még emel a csapból folyó, víz, a mágnessel tapadó kések sora, a 8 almával teli, fonott kosarak is. De a maiságot már digitális fényképezőgép képviseli melyet, időkét Julie kisasszony villogtat. A hatalmas teret uraló asztal, melyen minden megtörténhet. Kintről behallatszik Szentiván éjjelén, az év legrövidebb éjszakáján, mivel a gróf úr elutazott, a kastélyt kiszolgáló személyzete mulatása, közöttük van az otthon maradt Julie kisasszony is, aki a gróf úr szemet vonzó leánya.

Jean, mivel táncolás következtében megéhezett, bejön a konyhába, enni. Kristin és Jean beszélgetéséből rájöhetünk, a kapcsolat a két ember között mélyebb, mint egyszerű alkalmazottak között lenni szokott.

A táncolástól feldobott Julie kisasszony is bejön a konyhába. Jelenléte, kihívó, magamutogató és felajánló viselkedése Kristin visszavonulását eredményezi. A színen maradt férfi és nő közötti párbeszéd mind jobban és jobban elsodródik egy olyan irányba, melyet már nem lehet épp ésszel elfogadni. A két ember kapcsolata mind elszabadultabbá válik, amit a rendező nagyon figyelemre méltó módon kezel. A konyhában levő almás kosarak közül, 7 felkerül az asztalra. A szereplők közötti összecsapások intenzitásának növekedése következtében, rendre, a kosarak lerántása miatt, a benne levő almák kigurulnak nemcsak az asztalra, de a különlegesen kongó hangot adva, padlóra esnek. Az ütődött alma sokkal hamarabb romlik, és válik belőle komposzt. A rendező ezzel is nyomatékosítja a két ember fékezhetetlen indulatát. Az elszabadult ösztönök mindjobban maguk alá gyűrik a személyeket, akiket az elfogyasztott bor még jobban serkent.

A színházművészet csúcsait járják meg oly művészi átéléssel, mely irigylésre méltó. Valódi profi művészetet élvezhet a néző, melyért érdemes a színházba menni. Hadész világában együtt bolyongva, olyan érzelmi skálát átélni, amit ma már csak a színházban, jó előadásban kitűnő színészek tudnak biztosítani.

 

Felix Alexa a sajtótájékoztatón

 

Befejezésül engedtessék meg nekem Felix Alexat, a rendezőt szó szerint idézzem, amit a sajtótájékoztatón mondott, és a műsorfüzetben is megismételt egy interjú keretén belül: „Ezt a darabot a Kolozsvári Magyar Színháznál akartam megrendezni, mert úgy gondoltam, hogy itt találom meg a legmegfelelőbb szereposztást, és bevallom, sok fantasztikus dolgot hallottam az itteni társulatról, együtt dolgozni velük a szó legnemesebb értelmében hatalmas sokkot jelent.

A színészek nemcsak, hogy nagyon tehetségesek, hanem rendkívül professzionálisak, nagyon odaadók, ami napjainkban meglehetősen ritka. A színház iránti fanatizmusuk és szenvedélyük komolysággal ötvöződik, és ez itt Romániában az elit színház benyomását kelti.”

Csomafáy Ferenc