Jubileumi ünnepség elnöki jelenlétben

Jubileumi ünnepség elnöki jelenlétben

Nagyvárad – A nagyváradi Sulyok István
református Főiskola húsz, és a
Partiumi Keresztény Egyetem tíz éves
jubileuma alkalmából szervezett
nagyváradi ünnepségen jelen volt Schmitt
Pál, a Magyar Köztársaság
elnöke is.


A nagyváradi újvárosi
református templomban tartott
jubileumi ünnepségen Csűry
István
a
Királyhágómelléki
Református Egyházkerület
püspöke tartott nyitóáhitatot,
majd Tõkés
László
szólalt fel a
PKE elnökének
minõségében, aki a nemzeti
összetartozás fontosságát
hangsúlyozta. Schmitt Pál az anyanyelven
való tanulás
szükségessérõl, majd
leszögezte: „Az egyetemek
továbbfejlesztése, oktatási
kínálatának és
kutatói bázisának
bõvítése a romániai
magyarság és az anyaország
közös feladata!”


Ezt követõen az államfõ a
magyar Köztársaság
Emlékérmével tüntette ki a
PKE alapítóit:
Tőkés Lászlót,
Tempfli Józsefet és Tolnay
Istvánt, majd Tõkés
László adta át Schmitt
Pál
nak az Egyetemi Jubileumi
Emlékérmet, illetve egy festményt,
Kristófi János alkotását.
Az ajándékozások sora nem
ért véget, ugyanis Kovács
Zoltán a református
egyházkerület fõgondnoka a
Váradi Biblia hasonmés
kiadását nyújtotta át az
államfõnek. Az alkalmi beszédek
sorában Cornel Antal a Nagyváradi
Állami Egyetem rektora, Jávor
András a Debreceni Egyetem rektorhelyettese
és Dávid László a
Sapientia-EMTE rektora szólalt fel.
Végezetül a Sapientia és a
Partiumi Keresztény Egyetem
képviselõi aláírták
az erdélyi felsõoktatási
stratégia megalkotásáról
szóló szándéknyilatkozatot.
Az ünnepséget Böcskei
László római katolikus
megyés püspök

áldása zárta.

Egységes stratégia a magyar
felsőoktatásért



A romániai magyar értelmiség
kinevelésének letéteményese
a Partiumi Keresztény Egyetem –
hangsúlyozta Nagyváradon Schmitt
Pál
a Magyar
Köztársaság elnöke. A Sulyok
István Református Főiskola és
a Partiumi Keresztény Egyetem
jubileumának tegnapi
ünnepségén a
Nagyvárad-újvárosi
református templomban Csűry István
püspök nyitóáhitata után
Tőkés László
szólalt fel, aki felkérte a
hallgatóságot arra, hogy egy perces
néma csenddel emlékezzenek meg a napokban
elhúnyt Toró Tibor fizikusra. Majd
köszöntő beszédében
eképpen szólt Schmitt
Pál
hoz: „ Az Ön mostani
jelenléte, az
éltében-holtában
hűséges Márton Áron
püspök példájának
és szellemének Ön általi
felelevenítése együttesen mind azt a
célt szolgálják, hogy
hitünkben és magyarságunkban
megálljunk rendületlen, és nem
engedve az álságos
„multikulturalitáshoz”
hasonló politikai divatok, valamint a
kisebbségi opportunizmus tetszetős
és jól jövedelmező
látszatai kísértéseinek, a
Magyar Nemzeti Együttműködés
Rendszerébe bekapcsolódva: rendezzük
sorainkat, vívjuk ki jogainkat, szerezzük
meg önrendelkezésünket. A
határok fölötti
nemzetegyesítés a magyar nemzeti
integráció politikáját
jelenti az európai integráció
egyetemes összefüggésében.
Ezért fáradozunk idehaza –
és emellett szálltunk síkra
Brüsszelben és Strasbourgban.
Beszédében Tőkés
László
idézte Nicolae
Iorga román történész
szavait: “Nem azért szereztük meg
Erdélyt, hogy mások egyetemeit
felszámoljuk, hanem hogy létrehozzuk a
sajátjainkat”, majd hozzáfűzte, hogy
ezek a szavak miént a
Gyulafehérvári Határozatok –
azóta is papíron maradtak.
„Üres ígéretekkel és
egymás áltatásával Trianon
sebei sohasem fognak begyógyulni, és az
Egyesült Európa
„Ígéret-földjére”
sem fogunk soha eljutni…” – hívta
fel a figyelmet Tőkés László.
A jubileum kapcsán az
egyetemalapító elmondta, hogy húsz
évvel ezelőtt, a posztkommunista,
nacionalista átmenet időszakában
hozták létre a Sulyok István
Református Főiskolá
t.
„Tíz évvel később a
történelmi egyházak
támogatásával alapítottuk
meg a Partiumi Keresztény Egyetemet, mely a vele
párhuzamosan megalakult Sapientia –
Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel
együtt éppen ma, az Ön
megtisztelő jelenlétében köt
meg és ír alá egy magyar
felsőoktatási stratégia
életbeléptetését
előirányzó közös
megállapodást”  – fogalmazott
Tőkés.

Itthon van

Schmitt Pál
beszédében hangsúlyozta, hogy
úgy érzi, mintha haza jött volna,
majd Széchenyi gondolatát idézve
hangsúlyozta: „Minden nemzet a maga
nyelvén lett tudós..” Schmitt
Pál kiemelte: a Sulyok István
Főiskola
, azt követően pedig a
Partiumi Keresztény Egyetem
megalapításával a
határmentén élő
magyarság új lehetőséget
kapott saját értelmiségének
kinevelésére. A romániai
magyarság létének,
megmaradásának egyik fontos
feltétele, hogy vonzóvá kell tenni
a hazai tanulmányokat. És úgy kell
kialakítani a szakokat,
képzéseket, hogy a végzettek
hivatásukat is a
szülőföldjükön
képzeljék el, itt kezdhessék meg.
Az anyanyelvű, magas színvonalú
tudományosság művelése azzal
a bizakodással tölt el, hogy a nemzetnek
lesz a jövőben is saját, jól
képzett, felelősen és
önállóan gondolkodó
értelmisége.” Az
államfő végezetül kiemelte,
hogy az anyaország kormánya
feladatának tekinti magyar nemzet
határokon átívelő lelki,
szellemi, gazdasági
újraegyesítését. A
jubileumi ünnepségen a Sapientia
Alapítvány és a PKE
legmagasabb rangú képviselői
aláírták az Erdélyi Magyar
Felsőoktatási Stratégia
megalkotásáról szóló
szándéknyilatkozatot, melyben a
PKE és a Sapientia
küldetésének tekinti az
önálló egyetemi rendszer
kiépítését.

Pap István