Jóváhagyta a román védelmi tanács a titkosszolgálatok költségvetésének lefaragását

Jóváhagyta a román védelmi tanács a titkosszolgálatok költségvetésének lefaragását
Jóváhagyta a román legfelső védelmi tanács (CSAT) keddi ülésén, hogy a kormány csökkentse egyes nemzetbiztonsági intézmények költségvetését.

A testületet elnöklő, és a védelmi kiadások csökkentésétől korábban óva intő Klaus Iohannis államfő “problematikusnak” nevezte a büdzsé tervezetét, amelyet – szakértői véleményekre hivatkozva – túl derűlátónak nevezett. Az elnök aggasztónak tartja a tavalyinál 15 százalékkal nagyobb kiadásokat, és ilyen körülmények között érthetetlennek nevezte azt, hogy egyes nemzetvédelmi intézmények büdzséje mégis csökken.
Iohannis kiemelte: a védelmi tárca költségvetése az ország nemzetközi vállalásainak megfelelően idén a GDP két százalékára nő, a belügyminisztérium nagyjából annyi pénzből gazdálkodhat, mint tavaly, a titkosszolgálatok költségvetése viszont átlagosan mintegy tíz százalékkal csökken.
A CSAT, amelynek jóváhagyása nélkül az elnök szerint a kormány nem fogadhatta volna el a költségvetés tervezetét, mindezeket mérlegelve úgy döntött, hogy jóváhagyja a kormány tervezetét – közölte Iohannis.
A CSAT-ban a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE), a testőrszolgálat (SPP), a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) is képviselteti magát, másfelől a miniszterelnök és kabinetjének több tagja is hivatalból tagja. A testületben csak konszenzusos határozatokat lehet elfogadni, ami azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok is hozzájárultak az idei költségvetésük csökkentéséhez.
Az év elején hivatalba lépett, Sorin Grindeanu vezette román kormány több mint ötszázalékos gazdasági növekedésre alapozva és a GDP csaknem három százalékára rúgó deficittel tervezte meg az idei büdzsét. A szociálliberális kormánytöbbség azért próbál mégis a nemzetbiztonsági kiadásokon takarékoskodni, hogy a választási kampányban tett béremelési és adócsökkentési ígéreteit teljesíteni tudja.
Iohannis múlt héten levélben figyelmeztette a kormányt, hogy ne helyezze politikai érdekeit az állampolgárok biztonsága elé, szerinte ugyanis felelőtlenség lenne forrásokat elvonni a nemzetbiztonsági intézményektől a világon és a térségben fennálló biztonsági kockázatok közepette.

(MTI)