Jóváhagyta a román parlament a kiterjesztett vagyonelkobzást

Név szerinti szavazással fogadta el kedden a román képviselőház a büntető törvénykönyv (BTK) módosítását, amely lehetővé teszi az úgynevezett kiterjesztett vagyonelkobzást olyan bűnözők esetében, akiket ötéves vagy annál hosszabb szabadságvesztéssel sújtható bűntettért ítélt el a bíróság.

A módosítás értelmében egy súlyos bűncselekmény elkövetőjétől nemcsak azokat a vagyontárgyakat kobozhatja el a bíróság, amelyeket az illető a per tárgyát képező bűntény elkövetésekor szerzett, hanem minden olyan vagyontárgyat, amelynek törvényes eredetét nem tudja igazolni. A kiterjesztett vagyonelkobzást egyebek mellett a pénzmosásáért, prostituáltak futtatásáért, emberkereskedelemért, csempészésért, bűnszövetkezet létrehozásáért, kábítószer-kereskedelemért, vagy a terrorizmus elleni törvények megsértéséért elítélt bűnözők esetében alkalmazhatják majd Romániában az új büntető törvénykönyv hatályba lépését követően. A kiterjesztett vagyonelkobzás bevezetésétől a román törvényhozók azt remélik, hogy a bűnüldöző szerveknek ezentúl jobb hatásfokkal sikerül elkobozniuk és a társadalom érdekében hasznosítaniuk a bűnözők törvénytelenül szerzett vagyonát. Codruta Kovesi főügyész szerint “gyakran előfordul, hogy egy-egy kábítószer-kereskedőtől vagy korrupt tisztségviselőtől csak a leleplezés során lefoglalt pénzösszeget lehet elkobozni, holott kirívóan nagy vagyonát nyilvánvalóan nem szerezhette törvényes úton, és a kiszabott szabadságvesztés letöltése után drága sportkocsival távozik a börtönből”. Ilyen esetekre nyújt megoldást a most elfogadott Btk-módosítás. A kiterjesztett vagyonelkobzás bevezetését 2011 nyarán az alkotmánybírósági döntés lehetetlenítette el, amely szerint ez az ártatlanság vélelmét és a tulajdon alkotmányos védelmét sértené. A kedden elfogadott Btk-módosítás ezt a kifogást egy olyan jogi megoldással próbálja áthidalni, miszerint a bíráság akkor is megállapíthatja, hogy a vádlott vagyona bűncselekményből származik, ha az ügyészség csak annyit tud bizonyítani, hogy az illető korábban is haszonszerzéssel járó bűncselekmények elkövetésében vett részt. Ekkor már nem az ügyész dolga bizonyítani a vagyon bűnös eredetét, hanem a vádlottnak kell tisztáznia, hogy miből szerezte. A kétkamarás román parlamentben a Btk-módosítás ügyében a képviselőháznak kellett döntést hoznia. Az elektronikus voksoláson ugyan a tervezet elbukott, de miután procedurális hibákra hivatkozva az ülésvezető név szerinti szavazást rendelt el, elegendő szavazat gyűlt össze a törvénytervezet elfogadásához.