Jól sikerült színházi bemutatkozás Budapesten

Jól sikerült színházi bemutatkozás Budapesten
A Határon Túli Színházak Előadásai sorozat keretében lépett fel hétfőn este Budapesten a Nagyváradi Szigligeti Színház a Liliomfi című produkciójával.

 

A Határon Túli Színházak Előadásai sorozat a tavaly megszűnt Vendégségben Budapesten című program folytatásának is tekinthető, annál is inkább, mert a néhai program igazgatója és a mostani sorozat projektvezetője ugyanaz a személy, Goldschmied József. Ő volt az, aki, miközben színészeink az öltözőben készültek az előadásra, néhány érdekes és hasznos információval látott el: „1996-ban indítottam el a Vendégségben Budapesten című, a határon túli magyar színházi előadásokat bemutató sorozatot. Akkoriban ez kuriózum volt, noha akkor már működött a Kisvárdai fesztivál. A rendszeres jelenlét, az évadszerű működés sokban hozzájárult ahhoz, hogy most már nem beszélünk határon túli magyar színházakról, hanem mára a magyar színjátszásnak szerves része lett a külhoni színházak munkája. Egy olyan vérkeringés indult meg, amire nagyon nagy szükség volt. Évről évre egyre többen jönnek el a határon túli színházak előadásokra.” A mostani sorozatra a fővárosi önkormányzat biztosított költségvetést a József Attila színháznak, az intézmény pedig Goldschmiedet kérte fel a sorozat lebonyolítására. Ő hangsúlyozta: fontosnak tartották azt, hogy a megújult, önálló nagyváradi magyar színház bemutatkozzon Budapesten, még úgy is, hogy a meghívott előadásukat előzőleg nem látták.

 

Okok az örömre

 

A váradiak nagyon jól teljesítettek, Liliomfijukkal meghódították a teltházas közönséget, különösen a fiatalok voltak vevők a darabban megjelenített merész, aktuális poénokra. A vastapssal gazdagon jutalmazott produkció végeztével egy rövid protokollrendezvényre került sor a színpadon. Elsőként Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója szólt a színészekhez: „Goldschmied Józseffel egyetemben nagyon örülök annak, hogy ezt az előadást ide tudtuk hozni. Bízunk benne, hogy nekünk is lesz majd alkalmunk a ti gyönyörűen felújított színházatokban játszani” – fogalmazott. Répás Zsuzsanna a nemzetpolitikai államtitkárság helyettes államtitkára sem fukarkodott a dícséretekkel: „Nagyon örülök annak, hogy Nagyváradon ezt az évadot már önállóan kezdte meg a magyar társulat. Hallottam a Színház az iskolában, iskola a színházban programjukról, hallom, hogy nagyon gyakran járják a szórványvidéket, hallottam arról is, hogy jótékonysági előadást tartanak a nagyváradi árvaháznak. Örülök annak, hogy egy embernek egy estjét ilyen vidámmá és könnyűvé tudják varázsolni.”

 

Az összetartozás érzése

 

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes kifejtette: „most már lassan harc lesz a határon túli színházak befogadásáért és a vidéki színházak bemutatóiért. Nagyon jó változásnak tekintem ezt, hiszen ez összhangban van azzal, amit 2010-ben meghirdettünk Tarlós István főpolgármesterrel a Budapest, a nemzet fővárosa programban. Még intenzívebbé szeretnénk tenni ezt a kapcsolatot a határon túli magyarsággal. Nagyon fontos, hogy az összetartozás érzése meglegyen, és ennek az egyik legjobb eszköze a kultúra, ezen belül a színház. Ezért nagyon fontos, hogy minél több ilyen előadás legyen.” A darab rendezője, Keresztes Attila is mondott néhány szót a protokollrendezvényen: „Tavaly egy pillanatra temettük a Vendégségben Budapest programot, ezért nagyon örülök, hogy ez a találkozó ismét létre tud jönni, de nem azért, hogy a szegény erdélyiek el tudjanak jönni Budapestre, hanem azért mert önhibánkon kívül, óhatatlanul másmilyen lett egy kicsit a kultúránk, és nagyon jó, hogy ez a fajta szellemi cserebere megtörtént, és így legalább a kultúrában egységesek vagyunk.” A beszédek elhangzása után művészek és meghívottak pezsgővel koccintottak a sikeres bemutatkozásra.

 

 

Pap István