Jöhetnek a lombikbébik újra

Cseke Attila parlamenti képviselő tájékoztatott
Cseke Attila parlamenti képviselő tájékoztatott
Gombamód elszaporodtak a gyógyszertárak a városokban, de lehet, hogy ez a folyamat most megáll. Erről, és például a lombikbébi program újraindulásáról is szó volt egy tájékoztatón.

Miért van ennyi gyógyszertár már mindenhol? Ezt a kérdést egyre többen felteszik mostanában, főleg a városlakók. A válasz röviden az, hogy azért, mert ez jó üzlet, és a törvény lehetővé tette – de közben betelni látszik a rendelkezésre álló hely. Részletesebben az ügy hátteréről is szó volt csütörtökön Cseke Attila parlamenti képviselő nagyváradi sajtótájékoztatóján. Elmondta ugyanis, hogy olyan javaslattal élt, amely szerint nem vizsgálnák felül 2015-ben, hogy nyitható-e még több patika, hanem a most érvényes keretszámok automatikusan érvényben maradnának.

Mitől függ?

A helyzet az ugyanis, hogy lakosságfüggő az ilyen üzletek száma. Nemrég vizsgálták felül a törvényt, és eszerint a román fővárosban 3000 lakosonként lehet egy gyógyszertárat nyitni, a megyeszékhelyi státusú városokban 3500 főre eshet egy, a nem megyeszékhelyi rangú városokban 4000-re. Jelen pillanatban lényegében az egész országban elérték a határértéket, azaz majdnem minden városban tele a piac, és csak akkor nyitható új patika, ha valamelyik létező megszűnik. Faluhelyen egyébként nincs demográfiai keretszám – azaz annyi ilyen üzletet nyit az ember, amennyit akar.
A mostani szabályozás 2015-ig érvényes, akkor a törvényhozás felülvizsgálja majd a keretszámokat. Amit azonban Cseke Attila szerint nem kellene megtenni. Mint tegnap elmondta, ő azt javasolta, ne ilyen módon foglalkozzanak a korlátozással, hanem az állam érdeke az, hogy a kisebb patikákat támogassa a láncvállalkozások helyett. Hozzátette: a nagy patikaláncoknak és a gyógyszergyáraknak közben az az érdekük, hogy a fent ismertetett demográfiai kereteken túl is több üzletet nyithassanak. Ráadásul sokszor ezek felfalják a kicsi vállalkozásokat. A politikus egyébként úgy véli, minél több patika van, annál nagyobbak az árak, mivel mindenki meg akar élni…

Támogatott babák

Más témára térve a képviselő üdvözölte, hogy a bukaresti vezetés a jelek szerint újraindítja a mesterséges megtermékenyítést támogató állami programot. Azaz újra születhetnek lombikbébik Romániában is, az állam pénzbeli hozzájárulásával. Annál is jobb hír ez sokaknak, hogy felmérések szerint világviszonylatban öt párból egynek gondja van az utódnemzéssel, ugyanakkor idősödik és fogy a lakosság például Romániában is.
A civilizált európai országokban általában az állam támogatja a lombikbébi programot, magát az eljárást és a gyógyszerek árát is állja. Dániában például a gyerekek 7 százaléka ilyen program révén született. A szomszédos Magyarországon a költségek 70 százalékát állja az állam. Romániában közben jelenleg egyszerűen nincs ilyen program. 2011 júliusában ugyan beindult, de tavaly mindenféle magyarázat nélkül leállította a kormány, pedig épp körülbelül ezer pár vett részt benne. A jelzett rövid időszak alatt 197 lombikbébi született Romániában, állami hozzájárulásból. A most újrainduló program eddig úgy működött, hogy 1200 eurót állt az állam, ami magát a beavatkozást fedezte, a mintegy 200 eurós gyógyszerköltségből viszont semennyit. Magánklinikákon persze állami programtól függetlenül lehetett és lehet ilyen beavatkozásokat kérni, de az egészet a szülők fizetik, ráadásul 2500–3000 euró alatt nem nagyon húzható meg egy-egy próbálkozás. Ezen is segíthet tehát a központi támogatású lombikbébi program újraindítása.

Itthon is…

Egy további felvetésről is beszámolt a parlamenti képviselő. Nemrégiben az ő pártja részvételével működő kormány elfogadott egy olyan döntést, amely szerint Románia támogathat egyes fejlesztéseket a Moldáv Köztársaságban, amely mindkét fél fejlődéséhez hozzájárul. Cseke azt kezdeményezte: akkor már itthon is vezessenek be hasonlót, vagyis két tetszőleges romániai település is segíthesse egymást például infrastrukturális fejlesztésekben. „Sosem értik az emberek, miért van az, hogy mondjuk egy út az egyik községben megépül, de a másikban folytatódó rövid szakasza már nem. Az ilyesmit is megoldaná, ha az egyik település anyagilag segíthetné a mindkettőnek jó fejlsztéseket. Emellett uniós támogatások elnyerése is könnyebb lenne a tövényi akadély kiiktatásával” – mondta. Felvetését a parlamenti szakbizottság egyike már elfogadta, jön a plénumbeli szavazás.

Szeghalmi Örs