“Jó termés ígérkezik erre az évre”

Nagy Attila székelyhídi mezőgazdász
Nagy Attila székelyhídi mezőgazdász
A székelyhídi Nagy Attila traktorista volt, aztán elhatározta másfél évtizeddel ezelőtt, hogy amit másnak végez, azt magának is tudja. Azóta családjával együtt gazdálkodik, nem csak saját területén, de bérmunkában is. Ahogy együtt dolgoznak, úgy nyaralni is együtt járnak.

Legalább tízszer beszéltem telefonon Nagy Attila székelyhídi mezőgazdásszal, mire összejött az alábbi, a város melletti Határszélnek nevezett dűlőben megejtett interjú. Többször is már majdnem találkoztunk, de a hirtelen jött eső, időnként vihar, visszaküldte a kombájnokat a búzaföldről. A beszélgetésünk napjának hajnalán is volt kisebb eső, de ez már nem térítette el az aratókat. A kocsi hőmérője szerint 33 °C volt árnyékban, a napon talán 40-et is meghaladta… A mozdulatlan levegő tovább növelte a hőérzetet, ha tehették volna, talán még a napraforgók is inkább háttal álltak volna a napsugaraknak. Az országúton kombájnok, utánfutós traktorok forgalma jelzi: a gazdák igyekeznek kihasználni az esőmentes napokat. A Határszélen is forgolódott az arató-cséplő, pár méterrel mellette gólya lépdelt, ügyelve a gép nyomában felrettenő egereket, gyíkokat. A remélt lakomára vetélytársa is akadt, felette ölyv körözött. Beszélgetőtársammal egy útmenti fa árnyékába húzódtunk.

– Miért is kellett ennyi napot várni?
– Az időjárás volt az oka, az esőzés. Hogy a búza száradjon meg, ne generáljon plusz költséget a szárítás. Bizonyos mennyiségű eső már minőségi romlást hoz a termésben. Mondjuk, olyan 3 – 5 liter/m² még nem, az olyan kis nyári zápor, de amikor már két napon belül naponként 38 – 40 liter van, amilyen például Nagykároly felé is volt a napokban, az bizony már rontja a minőséget. Ma reggelre nem sok volt, 2 liter, a java elkerült bennünket (előző hajnalban esőzéssel kísért méretes vihar vonult a Szatmár megyei város – Érmihályfalva – Székelyhíd vonalon – szerz. megj.).

– Mekkora területen gazdálkodik?
– Mindennel együtt, tehát a bérmunkát is beleértve közel 2000 ha szántót csinálunk. Ezen persze nem csak búza van, hanem repce, napraforgó, cukorrépa, szója, tritikálé (a búza és a rozs keresztezésével létrehozott szemes gabonaféle takarmánynövény, neve a búza – triticum – és a rozs – secale – latin nevének kombinációjából ered). 15 éve foglalkozom ezzel, előtte traktorista voltam.

Két hét lenne…

-Vagyis korábban szinte ugyanezt csinálta, csak másnak…
– Igen, céget alapítottam, mindennel együtt 24 alkalmazottam van, beleértve a titkárnőt, könyvelőt is, traktorista van 18.

– Ekkora területhez milyen gépparkja van?
– Van 18 traktorunk, közte 100, 150, 200 lóerős, van öt kombájn is, szükség is van ennyire, mert nagy területen dolgozunk. Az említett 2000 ha-ból 1400 ha a saját.

– Mettől meddig tart az aratási idő?
– Hát, ha így tart az időjárás, egy hónapra is elhúzódhat. Ha nem lenne a sok eső, maximum két hét alatt befejeznénk. Tavaly is nagyon elhúzódott, de az idén is, még nem sokat tudtunk csinálni. A repcét azt befejeztük, kezdtük a búzát. Egy hete már majdnem semmit nem csináltunk, csak kijöttünk, bementünk. Mire felszáradt, dél volt, estére jött az eső megint.

– Az elmúlt években volt már ilyen esős idő aratáskor?
– Ahogy említettem, tavaly is, akkor is egy hónapon keresztül arattunk.

– Az elmúlt 15 év tapasztalata alapján változott az időjárás?
– Az időjárás “bolondos”, nem lehet kiszámítani. Talán annyi változás van, hogy kisebb területeken esik nagyobb mennyiségű eső, hirtelen, viharral tarkítva.

A gyakorlat tanítja

-Milyennek mutatkozik az idei termés?
– Elég szépnek. Eddig olyan 8 tonna/ha az átlag, de még az elején vagyunk, véglegeset akkor lehet mondani, amikor “meghúzzuk a vonalat”. Az eddigi legjobb átlag, a munka befejezése után, olyan 7,2 t/ha volt. Van olyan fajta és olyan parcella, ahol akár 9 is lehet, de van, ahol meg kevesebb. Az azonban biztos, hogy nagyon jó termés mutatkozik.

– Ez a minőségre is vonatkozik?
– Igen, a hektoliterre, a gluténra, a proteinre…

– Ezeket ön méri?
– Mi is meg tudjuk, de az csak megközelítő érték. Az méri meg jobban, aki megveszi a termést: cégek, malomtulajdonosok. Sok idén a “furázsbúza” is (takarmánybúza), ott, ahol sok eső érte, mert mossa ki belőle a glutént (fehérjét).

– Ezeket a kifejezéseket, technikákat tanulta?
– Nem, nincs semmilyen szakirányú végzettségem, csak a gyakorlatból tudom.

– Mezőgazdász családból származik?
– Igen, édesapám is traktorista volt, csak nagyon fiatalon meghalt.

– Említette még korábban, hogy idén eladta a szalmát egy “gombásnak”. Ezen mit kell érteni?
– Egy gombatermesztéssel foglalkozó vállalkozó vásárolta fel a szalmát, gombának szükséges táptalajt készít belőle. A szalmát bálázzuk, úgy viszik el. Ha nem vinnék, akkor idén is összedarálnák, visszaforgatnák a talajba, hogy ott lebomoljon. Bár így is marad itt még elég a talajjavításhoz.

– Milyen munka következik az aratás után?
– Lezárjuk a tarlót, letárcsázzuk, hogy ne párologjon kifele belőle a víz. A búza után következik a tritikálé, napraforgó, szója, kukorica, cukorrépa…

– Mikor egy szabadságra?
– Mikor le van aratva, a terület le van zárva. Szoktunk menni, a családdal mindenképp kell egy kis kikapcsolódás. Együtt dolgozunk két sógorom, sógornőm, vagyis négy család dolgozik együtt, minden évben együtt elmegyünk nyaralni.

– Nem elég, hogy egész évben együtt dolgoznak…
– Együtt dolgozunk, együtt szórakozunk is. Ne csak a munka legyen mindig, jóban és rosszban is legyünk együtt.

Rencz Csaba



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter