Jó irányba mozdult a magyar filmgyártás

Jó irányba mozdult a magyar filmgyártás
A Festum Varadinum keretében I. alkalommal szerveztek Magyar Filmnapokat a Lotus Centerben a Nagyváradi Magyar Diákszövetség és a bukaresti Balassi Intézet együttműködésének köszönhetően. A szervezőkkel, és az egyik film társrendezőjével beszélgettünk.

Kósa András László igazgató elmondta: a bukaresti Balassi Intézet fő tevékenységi köre, hogy a magyar kultúrát próbálják a román közönségnek bemutatni Romániában, de ez nem jelenti azt, hogy nincsen nemzetpolitikai küldetésük vagy elképzelésük. Ezért fontosnak tartják azt, hogy- bár többnyire román vagy angol felirattal hozzák a kortárs magyar filmeket- azért bemutassák ezeket romániai magyar környezetben is. Több rendezvényt szerveznek ennek kapcsán. Például a fővárosban van minden ősszel a Bukaresti Magyar Filmnapok, de ezenkívül léteznek most már temesvári, marosvásárhelyi és dévai magyar filmnapok is, tehát gyakorlatilag működik egy dél-erdélyi Magyar Filmnapok-sorozat. Szabó Ödön parlamenti képviselővel, az RMDSZ Bihar megyei szervezete ügyvezető elnökével már nagyon régóta ismerik egymást, ezért közösen azt találták ki, hogy talán érdemes lenne Váradra is elhozni magyar filmeket, mert lenne érdeklődés ezek iránt. Próbáltak olyan filmeket összeválogatni, melyek nagyon különböznek egymástól. Így bemutattak dokumentumfilmet- a Két székely-, ami kifejezetten érdekes lehet a Partiumban is abból a szempontból, hogy a romániai életutak hogyan alakulnak a mai globalizált világban, gyermek-, illetve ifjúsági filmet- Tüskevár-, és úgymond tinédzser filmet- Sherlock Holmes nevében- ami nagyon izgalmas lehet az érintett korosztály számára. Emellett vetítettek olyan könnyedebb műfajú filmet is, melynek megtekintésekor a váradi középkorú vagy idősebb korosztálynak is felcsillant a szeme, hiszen olyan szereplők játszanak ebben mint Töröcsik Mari, Ónodi Eszter vagy Kulka János (a Swing), illetve egy másfajta filmet is, mely amúgy erdélyi kötődésű (A halálba táncoltatott leány), és a tánchoz, a mozgáshoz kapcsolódik.

A kínálatuk tehát annyira színes vagy szerteágazó témát feldolgozó, hogy tulajdonképpen mindenki megtalálhatta azt, ami őt izgatja, vagy érdekli. Ez azért is fontos, mert az említett filmek ritkán kerülnek televíziós forgalmazásba. Ugyanakkor pedig egészen más az, amikor egy közösségi élmény születik- ez a mozi-, amit szerinte a tévé soha, semmilyen körülmények közt nem fog tudni pótolni vagy helyettesíteni. Úgy fogalmazott: még mindannyian emlékezünk talán arra, hogy a kilencvenes években hogyan működtek azok a filmklubok, ahol nem túl jó minőségű VHS-kazettákról vetítettek filmeket, ehhez képest pedig óriási változás, hogy napjainkban mit nyújthat egy mozi. Tehát nem csupán a közös élmény miatt más, hanem technikai szempontból is végtelenül jobb körülményeket jelent.

Animációs filmek

Kósa András ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: az elmúlt években rendkívül sok nemzetközi díjat gyűjtöttek be a magyar filmek. A Saul fia mellett, ha a Liza, a rókatündérre vagy A szerdai gyerekre gondolunk, akkor azt látjuk, hogy gyakorlatilag bárhol, ahol elindultak magyar filmek a Távol Kelettől Portugálián át Észak Amerikáig, számos elismerést zsebeltek be. És akkor még nem is beszéltünk, vagy kevesebbet az animációs filmekről, hiszen a Saul fia mellett az Oscar-díj várományosai közt volt egy magyar animációs film is. A Cannes-i fesztiválon pedig szintén ott van egy magyar animáció, ami szerepel a versenyprogramban. Természetesen ilyen rövid idő után még nem jelenthető ki, hogy a magyar filmgyártás egy sikertörténet, inkább azt lehet mondani, hogy valami történik, pozitívan alakul a trend, jó az irány, és nagyon jó alkotások születnek, és ha ez így folytatódik tovább, akkor valóban néhány év múlva már bátran lehet arról beszélni, hogy nagyon sikeres a magyar filmgyártás. „Egyértelműen kimutatható, hogy a Saul fia Oscar-díja meghozta a kívánt elismerést és érdeklődést, másfelől pedig az is tapasztalható, hogy más magyar filmek is szép sikereket érnek el különféle külföldi rangos fesztiválokon”- nyomatékosította a Balassi Intézet igazgatója.

Marossy Géza, a Két székely című film társrendezője arról beszélt: egész Erdélyben problémát jelent a menni vagy maradni dilemmája, az általa is jegyzett alkotásban pedig olyan két személyt mutatnak be, mely választ ad erre mindkét oldalról. Kolumbán Gábor fizikus-közgazdász kiszállva a politikai mókuskerékből a székelyföldi Énlakán találta meg a helyét ötven bivaly társaságában, míg Barabás Albert-László talán a ma élő egyik legismertebb magyar tudós, a hálózatkutatás atyja, a káoszelmélet szakértője, akinek az élete a Boston-Budapest tengelyen zajlik. Mindketten boldogok tehát, jól érzik magukat a bőrökben, mert megtalálták a helyüket, és a kettőjük történetében talán az a legszebb, hogy csupán tíz év a korkülönbség köztük, és mindketten ugyanonnan indultak, hiszen Bukarestben tanultak fizikát.

Régi ötlet

Szabó Ödön azt nyilatkozta: egy régebbi ötlet megvalósulása a Magyar Filmnapok. Kósa Andrással gyermekkoruk vége óta ismerik egymást, még az ifjúsági mozgalmi szintről, és egyetértenek abban, hogy mennyire fontos az, hogy a korosztálynak megfelelően az ember jelen legyen valamilyen formában a magyar közösségi térben. Ezek a kapcsolatok ugyanis nem múlnak el, sőt, az ő esetükben minőségileg is tudnak változni annak köszönhetően, hogy időközben Kósa András egy intézmény igazgatója lett, ő pedig nyilván tudott segíteni abban, hogy partnereket találjon ahhoz, hogy a Magyar Filmnapok Váradra is elérkezzen. Hozzátette: mint ahogy elhangzott, Bukarestben már a tizedik Magyar Filmnapokon vannak túl, Váradon pedig ez volt az első alkalom. Szerinte ez azért nagyszerű dolog, mert egyfelől az anyaországi filmek bemutatkozhatnak Romániában, feliratozva vannak, tehát lehetőség teremtődik arra, hogy román nyelvűek vagy vegyes házasságban élők is meg tudják tekinteni ezeket, másrészt pedig nem kell utazni egy magyar filmért, mert sajnos jelenleg nincs mód arra, hogy Romániában valamelyik moziban magyar vagy szinkronizált filmet lehessen megnézni.

Nyíri Tamás, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) elnöke azt mondta: a Tüskevár iránt akkora volt az érdeklődés, hogy abban gondolkodnak, hogy talán megpróbálkoznának még egy vetítéssel, ha megkapja erre az engedélyt a Balassi Intézet.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter