Jó hírnek tartják a kezdeményezők Kovászna megye belépését az SZNT luxemburgi perébe

Pozitív visszajelzésként értékelik a felperesek Kovászna megye belépési szándékát a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) luxemburgi bíróságon folyó perébe.

Sobor Dávid, a kezdeményezők képviseletében eljáró budapesti ügyvéd az MTI-nek elmondta, örömmel fogadták Kovászna megye tanácsának a beavatkozásról hozott határozatát, mert ez annak a jele, hogy a kezdeményezés szükségességét maguk az érintett területi önkormányzatok is látják.

Az SZNT képviselői, Izsák Balázs elnök és Dabis Attila külügyi titkár azért indítottak pert az Európai Bizottság (EB) ellen tavaly augusztusban, mert a testület elutasította a “Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című európai polgári kezdeményezésük bejegyzését. Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.

Kovászna megye tanácsa csütörtökön határozott arról, hogy a kezdeményezők oldalán belép a luxemburgi perbe. Korábban Szlovákia, Görögország és Románia az Európai Bizottság oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán kérte beavatkozását.

Sobor Dávid kifejtette: az ügyben nemcsak Magyarországnak a felperesek oldalán, de a három másik országnak a Bizottság oldalán való beavatkozását is pozitív fejleményként értékelték, ugyanis mindez az SZNT érvelését támasztja alá, miszerint összeurópai kérdésről van szó, melynek megvitatása az unió politikai fórumaira tartozik. Téves tehát a bizottság érvelése, miszerint az Unió kompetenciájának hiánya miatt nem bocsátható aláírásgyűjtésre a polgári kezdeményezés – tette hozzá.

Az EB 2013. július 25-én tájékoztatta a beterjesztőket, hogy úgy ítéli meg, a kezdeményezés nem tartozik a hatáskörébe. Így a kezdeményezők el sem kezdhették az egymillió aláírás összegyűjtését, amellyel jogalkotást kezdeményező lépésre késztethették volna az EB a nemzeti régiók kérdésében.

Az ügyvéd emlékeztetett, hogy a perben hivatkozott nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok Székelyföldön kívül számos más európai régiót is jellemeznek, ezért a felperesek elképzelhetőnek tartják, hogy a per írásbeli szakaszának lezárulta előtt további érdekeltek is jelezni fogják beavatkozási szándékukat.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174-177. cikkei kifejezett hatáskört biztosítanak az EB-nek kohéziós politika tárgyában, Izsák Balázsék kezdeményezése épp erre hivatkozik – fejtette ki Sobor Dávid. Ezért érthetetlennek tartják a nyilvántartásba vétel elutasítását, hiszen ennek csak akkor lehet helye, ha a polgári kezdeményezés nyilvánvalóan nem tartozik az EB javaslattételi hatáskörébe. Véleményük szerint a bizottság a perben támadott döntésével újraértelmezte a “nyilvánvalóan” szó jelentését.

Izsák Balázs és Dabis Attila a kezdeményezésükkel azt kívánják elérni, hogy az uniós regionális politika megfeleljen az EU alapító szerződéseiben foglalt céloknak és értékeknek, mint a kulturális, nyelvi, nemzeti és regionális sokféleség, valamint a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása. Az ügyvéd szerint ugyanakkor arra is választ fog adni ez a per, hogy működik-e a gyakorlatban a Lisszaboni Szerződés által bevezetett európai polgári kezdeményezés intézménye, avagy a benyújtott kezdeményezések tetszés szerinti “szelektálása” révén továbbra is “a bizottsági bürokrácia őrzi a jogalkotási javaslattétel monopóliumát.”

Az ügyvéd az MTI kérdésére elmondta, hogy jelenleg az eljárás írásbeli szakasza tart, tárgyalásra és ítélethozatalra csak ennek lezárását követően, a per szóbeli szakaszában kerül majd sor. Ezt megelőzően a felperesek – akiknek ügyét a Szabadságvédő Alapítvány nevű jogvédő szervezet is felkarolta – írásban megismerhetik a beavatkozó tagállamok jogi álláspontját, míg Kovászna megye, illetve az esetleges későbbi beavatkozók a szóbeli szakaszban kapnak lehetőséget annak kifejtésére. A per időtartamára vonatkozóan Sobor Dávid nem kívánt jóslatokba bocsátkozni, ám elmondta, hogy ügyfeleivel együtt optimálisnak tartanák az idei év végi, legkésőbb 2015 eleji ítélethozatalt.

Címkék: ,