Jeles nagyváradi és Bihar megyei családokról

Akt.:
Jeles nagyváradi és Bihar megyei családokról
Múlt csütörtök délután a XXVII. Festum Varadinum keretében a PKE Bartók-termében folytatódott a jeles nagyváradi és Bihar megyei személyről és családokról szóló PBMET-előadássorozat.

Az érdeklődőket Dukrét Géza, a Partiumi Műemlékvédő és Emlékhely Társaság vezetője köszöntötte, majd Pásztai Ottó, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke tartott előadást a Tisza- és a Rhédey-családról.

Arra hívta fel a figyelmet: a Tisza-család nagyon jelentős szerepet töltött be Magyarország politikai életében, a kiegyezés utáni békés, alkotó fejlődés biztosításában, az ország számos törvényének megalkotásában. Ugyanakkor központi alakjai voltak a politikai csatározásoknak, sokszor erőszakos karhatalmi beavatkozásoknak. A borosjenői és szegedi gróf Tisza-család régi magyar nemesi família, a krónikák a 17. század közepétől ismerik.

Tisza Lajos Bihar megye alispánja volt, akiben a Tiszák vasereje, szívóssága, kitartása, tántoríthatatlan hazafisága, a politikai életben kitűnő, éles elméje érvényesült. Mint annyi sok konzervatív magyar, lángolva szerette hazáját, és meg volt győződve, hogy a haza csak a nemzet és a király egyetértése mellett virágozhat, ebben is teljesen Széchenyi követőjének tekinthető. A szabadságharc bukását követő megtorlás mélyen érintette, s számára megváltás volt a korai halála, 58 éves korában.

Tisza Kálmán nagybirtokos, képviselő, politikus, miniszterelnök, az MTA tagja, igazgatója volt. Az 1867-ben létrejött kiegyezést a balközép vezéreként, lojális ellenzékiként bírált, de nem utasított el. 1875 elején megvalósította a balközép és a Deák-párt fúzióját, és az így létrejött Szabadelvű Párt vezére lett. Nevéhez fűződik a magyar történelem eddigi leghosszabb miniszterelnöksége, de kormányzása nem volt zavartalan, konfliktusoktól, támadásoktól mentes. Többször került válságos helyzetbe, jó szándékait gyanakvás és féltékenység árnyalta be. Noha dicsőséggel teljesítette történelmi küldetését, a modern magyar állam megteremtését, mégis csalódottan, megkeseredetten kellett visszavonulnia a politikai életből, s csak a halála után ismerték el az igazi érdemeit.

Dr. Tisza István jogász, politikus, miniszterelnök, az MTA tiszteletbeli tagja volt. 1903-ban elvállalta a miniszterelnökséget, kemény kézzel fellépett a munkás- és agrárszocialista mozgalmak ellen. 1905-ben lemondott, feloszlatta a Szabadelvű Pártot és visszavonult. 1910-ben azonban megalapította a Nemzeti Munkapártot, 1913-ban újra kormányfővé nevezték ki. Ellenezte a háborút, de de megmaradt miniszterelnöki pozíciójában, csak később mondott le. 1918. október 31-én, a forradalom kitörése után fegyveres katonák hatoltak be a lakására, s agyonlőtték.

A Rhédey-családról

A kisrédei nemes és gróf Rhédey-család az ősi nemzetségekig visszavezethető régi magyar család. A család hírnevének alapítója Rhédey Ferenc füleki, majd váradi kapitány, bihari főispán. Hasonló nevű fiát a gyulafehérvári országgyűlés fejedelemmé választotta, aki lemondott II. Rákóczi György javára.

Rhédey Lajos császári és királyi kamarás, főispáni helytartó, országgyűlési követ, irodalompártoló mecénás, író volt. Óriási szerepe volt Várad fejlődésében, legjelentősebb adománya a Rhédey-kert.

Az erdélyi ágból a 19. század közepén kitűnt Rhédey István gróf, aki 1848-ban a II. bihari nemzetőrség századosaként számos csatában vitézkedett, s két alkalommal meg is sebesült. Rhédey Klaudia Zsuzsanna pedig Károly walesi herceg egyik felmenője.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .