Jegyzet: Az őszinte remény beteljesedésével

Jegyzet: Az őszinte remény beteljesedésével
Állandóan rohanunk valahová. Krónikus időhiányban szenvedünk. Mindig közbejön valami halaszthatatlan. Nincs időnk semmire. Nem beszélgetünk, nem kommunikálunk, nem foglalkozunk eleget családunkkal, szeretteinkkel. Nem vagyunk szolidárisak, nem érdekel a mások véleménye. Elszigetelődünk. Semmibe vész lelkiségünk…

Mi az, ami fokozatosan és módszeresen kiöli belőlünk az empátiát, a párbeszéd készségét, az irgalmasságot, az egymásra való odafigyelést? Végképp elveszítünk valamit, amiben talán megélhetjük családban betöltött valódi szerepünket, hivatásunkat, ismét megérthetjük vágyainkat, kétségeinket, álmainkat…
Ferenc pápa mondta a napokban strasbourgi látogatásakor, hogy Európának az emberre is kell tekintenie, védve és oltalmazva az emberi méltóságot. A kontinensünket azonban megviselte az egyre hosszabban tartó válság, „öregessé tette”. Ha végigsétálunk egy városban az utcákon, észrevehetjük, hogy micsoda ellentét van az utcán élő emberek és az ületek csillogó–villogó fényei között. A katolikus egyházfő is kiemelte, hogy a világ a kirekesztettség, a kitaszítottság és a szegénység sokféle formájától szenved, valamint a sokféle konfliktustól is. Nem mindenki részesül a globális jólétből, az emberiség egy része mintegy„másodosztályba rekesztve ” é l vélekedik a pápa. Hogyan érezhetnénk így közlebb magunkat egymáshoz?
Közeledik Advent első vasárnapja, november 30–án meggyújtjuk az adventi koszorún az első gyertyát.A pislákoló lángocska közelében megértjük az üzenetet, elviselhetőbbek vagyunk, már–már szalonképesek. Szeretnénk jobban megismerni egymást , jobban összetartani, türelmesebbek, toleránsabbak vagyunk. Jó esetben ez az állapot kitart advent teljes időszakára, esetleg karácsonyig….
Ismét Ferenc pápa gondolataiba kapaszkodom bele: „vissza kell nyernünk egyfajta lassúságot és nyugalmat. Ehhez időre van szükség és arra, hogy csendet tudjunk teremteni magunkban a meghallgatáshoz.” Hogy az adventi szent időszakot követően az őszinte remény, a kitartó bizakodás töltsön el bennünket.

Rais W. István