Jedlik Ányosra emlékeztek a premontrei öregdiákok

Jedlik Ányosra emlékeztek a premontrei öregdiákok
Nagyvárad- Csütörtök délután a Szent László Római Katolikus Iskolaközpontban szokásos havi találkozójukat tartották a premontrei öregdiákok. Makai Zoltán ny. elektromérnök tartott nekik előadást.

 

 

A megjelenteket Pásztai Ottó egyesületi elnök üdvözölte, majd szokás Zilahi Bertalan köszöntötte a név-, illetve születésnapjukat ünneplőket. Folytatva azon régebbi hagyományt, hogy a havi találkozókon elhangzanak Mécs László-költemények, ezúttal Szebeni Lajos olvasott fel két verset.

Ezt követően Makai Zoltán ny. elektromérnök előadást Jedlik Ányos jeles magyar feltaláló életéről és munkásságáról. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az emlékezés két szempontból is aktuális, illetve az alkalomhoz illő: egyrészt a tavalyi év végén múlt 150 éve, hogy felismerte a dinamó-elvet, másfelől pedig a premontreihez hasonlóan híres szerzetesi közösségnek, a Szent Benedek-rendnek volt a tagja. 1800-1895 között élt, vagyis elmondható, hogy tanúja lehetett a villamosság nagyívű fejlődésének.

1800. január 11-én született Szímőn, Jedlik István néven, az Ányost a bencés rendben kapta. Földműves szülei nagy gondot fordítottak az iskoláztatására, a gimnázium első három évét Nagyszombaton végezte, majd Pozsonyban folytatta. Ennek köszönhetően elsajátította a német és szlovák nyelveket is, érdekes azonban, hogy bár több ládányi kézirat maradt fenn tőle, ezek közt egyetlen szlovák nyelvű sincs, ami azt bizonyítja, hogy mindvégig magyarosan gondolkodott. Pozsonyi tanárai közül Gácser Leó volt rá a legnagyobb hatással, akinek befolyására a bencés szerzetesi hivatást választotta. Őt és unokatestvérét, Czuczor Istvánt (aki a rendben a Gergely nevet vette fel), szívesen látták Pannonhalmán. A próbaév kitöltése után Ányos a rend győri filozófiai tanfolyamán folytatta tanulmányait, majd bölcsészeti tanulmányokat végzett. 1822-ben szerzett doktori címet, majd matematikából, fizikából, filozófiából és történelemből szigorlatozott. 1825-ben szentelték pappá, ami után a győri bencés gimnáziumban kezdte meg tanári pályáját.

 

Találmányai

 

1828-ban alkotta meg a villámdelejes forgonyt, majd 1830-ben kommutátoros és unipoláris forgonyt készített. Tökéletesítette a galvánelemeket és kidolgozott elemgyártási technikákat. Az elektromosságtan mellett azonban más területeken is hírnevet szerzett magának. Például 1829-ben feltalálta a szódavízet, és a finommechanikában, valamint a fénytanban is maradandót alkotott. A közvélekedéssel ellentétben nem magát a dinamót találta fel 1861-ben, hanem az öngerjesztés elvét ismerte fel, és leírta a dinamó elvét. Ugyanakkor a nagyfeszültségű technikában is szép eredményeket ért el, megelőzve kora tudományát. Egyszerű eszközökkel nagy szikrakisüléseket hozott létre, majd sokéves kisérletezés után továbbfejlesztette feszültségsokszorozó készülékét. A külföld közömbössége ellenére Magyarhonban egyre jobban elismerték. Élete lételeme a laboratóriumi kisérletezés volt, a dícsőség kevésbé vonzotta, talán a nemzetközi méltánytalanság miatt. Tanári tevékenységét 78 éves korában fejezte be, de 1895-ben bekövetkezett haláláig kiváló szellemi frissességnek örvendett. Halála után tárgyi emlékei sokáig fizikai szertárakban porosodtak, a magyarországi és a nemzetközi közvélemény figyelmét Jedlik Ányos munkásságára Verebély László professzor hívta fel az 1930-as években, de még így is sok évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy 1993-ban Jedlyik Ányos Társaság alakuljon Budapesten.

 

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .