"Javulni fognak a kapcsolatok"

"Javulni fognak a kapcsolatok"
Nagyvárad – Az elmúlt napokban Nagyváradon járt Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere, egy közös román- magyar projekt megvalósítása miatt. A cívisvárosi elöljáró exkluzív interjút adott az erdon.ro-nak.

Hogyan látja Nagyvárad és Debrecen közös jövőjét?

– Véleményem szerint mindenképpen javulni fognak a két megyeközpont közötti kapcsolatok, hiszen azt mondhatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben mi magunk is megfelelő határokat húztunk a gondolkodásban. Most legalább fizikailag eltünnek a határok azzal, hogy Románia közelgő schengeni csatlakozása után az elválasztóvonal a két ország között száműzve lesz. Csak rajtunk múlik tehát, hogy miként tudunk élni az együttműködés nyújtotta lehetőségekkel. Éppen a minap vetette fel egyik ismerősöm, hogy amikor Londonban a diákok azért tüntetnek, hogy olcsóbb legyen a tandíj, akkor miért nem tudunk erre azzal reagálni, hogy ebben a régióban, ahol megfelelő egyetemi háttérrel rendelkeznek a városaink, lényegesen alacsonyabb oktatási költségekkel képezzük az Európai Unió polgárait. Hiszen látszik, hogy eddig csupán nekünk jelentett problémát, hogy ötven, hatvan vagy száz kilométerre lakunk egymástól. Ha megnézzük a nyugat-európai országokat, például a Benelux-államokat, azt tapasztalhatjuk, hogy egyáltalán nem okoz gondot, hogy valaki Belgiumban, Hollandiában vagy éppen Luxemburgban él. A lényeg az, hogy olyan munkahelye legyen, ami jól megközelíthető, olyan egészségügyi, szociális és oktatási infrastruktúrát kapjon, ami elérhető a számára. Igy teljesen mindegy neki, hogy ezeket a képzeletbeli határ melyik oldalán találja meg. Azt gondolom tehát, hogy az előttünk álló 15-20 év is ebbe az irányba fogja elvinni a két város kapcsolatát, forgalmát, amihez azonban alapvetően szükségesek a fejlesztések és az együttműködés.

– Mire gondol pontosan?

– A legfontosabb talán az infrastruktúra. Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy a Debrecen és Nagyvárad közötti vasúti-, illetve elővárosi közlekedés zökkenőmentes legyen, hiszen mindkét településnek jelentős az agglomerációs forgalma. Mi Debrecenben most készítettünk egy európai uniós projektet, mellyel felmérjük a lehetőségeinket, azt, hogy miként lehetne egy multinacionális közlekedési csomópontot kialakítani. Úgy gondoljuk, hogy Váradon is hasonló elképzelések fogalmazottak meg. Egy villanyvonalas összeköttetésnek a kiépítése ugyan súlyos milliárdokba kerül, de én azt gondolom, hogy most már nemcsak az országon belüli közúti és vasúti összeköttetéseket fogják az uniós pályázatok elősegíteni, hanem lebontva a határokat, a régiók, illetve a régiók városai közötti együttműködés fog elkövetkezni, főleg annak betudhatóan, hogy közvetlenül Brüsszelbe kell majd pályázni és nem a saját, nemzeti irányítóhatóságok fogják az egyes projekteket elbírálni. Azt a célt kell tehát szem előtt tartani, hogy mi felel meg leginkább az Európai Unió közlekedésfejlesztési politikájának. Ezekben a kérdésekben véleményem szerint a két megyeközpont együttműködése mindenképpen csak erősödhet.

– Az utóbbi időszakban az egészségügyi együttműködés is felértékelődött, s az egyetemek is jó viszonyt ápolnak egymással…

– Ezekben a fejlesztésekben a legfontosabb a humán tényező. Fontos területnek tekintjük tehát az egészségügyet, a kórházaknak és a különböző orvosi szolgáltatásoknak a fejlesztését, azt, hogy az átlagéletkort hogyan lehetne meghosszabítani. Ha megnézzük a halálozási statisztikákat, azért egy jó 15 éves lemaradásban vagyunk a nyugat-európai országok vezető városaihoz képest. Azt gondolom tehát, hogy ez egy olyan terület lesz a jövőben is, ami mindkét város, illetve a régió lakossága számára is közös gondolkodást fog jelenteni. Természetesen olyan szolgáltató-központokat kell majd kiépíteni, melyek gazdaságosan működtethetőek, hiszen az orvostudomány műszaki fejlesztése nagyon sokba kerül. 30-40 kilométeres távolságokból azonban simán igénybe lehet majd venni ezeket a szolgáltatásokat. Mint ismert, kiváló az együttműködés a két megyeközpont egyetemi oktatói, kutatói között. Szerencsére meg tudunk jelenni a piacon is, a régióba tudjuk vonzzani a külföldi orvostan-hallgatókat. Debrecenben több mint kétezer külföldi diák van, akik sokkal többet költenek, mint amikor egy turista érkezik a városba. Olyan sokrétű szolgáltatásokat vesznek igénybe, mellyel növelik a régió GDP-jét. Én abban bízom tehát, hogy ezen a területen is sikerül egy közép-európai szinten kiemelkedő egészségügyi és felsőoktatási együttműködést megvalósítani.

Ciucur Losonczi Antonius