Javaslatokat tett a magyar alkotmányozó bizottságnak Borboly Csaba

Akt.:
A magyar–magyar kapcsolatokra vonatkozó javaslataival Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke január 5-én levelet írt dr. Salamon Lászlónak, a Magyar Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottsága elnökének.

„A Magyar Országgyűlésben most olyan politikai konstelláció alakult ki, amely kedvez a nemzetpolitikai kérdések érdemi átgondolásának és szabályozásának. Határon túli magyar politikusként így fontosnak tartanám, ha a Magyar Köztársaság Alkotmánya olyan rendelkezésekkel gazdagodna, amelyek egyértelműen és világosan meghatároznák, közjogi szintre emelnék a magyar–magyar kapcsolattartás meghatározó elemeit” – fogalmaz levelében a tanácselnök, négy pontban foglalva össze javaslatait és észrevételeit a tervezett új magyar alkotmányhoz.

A székelyföldi elöljáró indokoltnak tartja, hogy a jelenlegi alkotmány alapvető rendelkezéseinek 1. pontja – „Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért” – jobban részletezze a felelősségvállalás konkrét megvalósulási formáit. Borboly Csaba a román alkotmány 7. szakaszára hivatkozik, amely e tekintetben közérthetőbben fogalmaz: tételesen említi a határon túli románokkal ápolt kapcsolatok támogatását, valamint a határon túli románság etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása megőrzésének, fejlesztésének a támogatását. Javaslatai második pontjában a tanácselnök olyan „sarkalatos törvényt” tart megfelelő jogszabályi keretnek, amely átível a kormányzati ciklusokon, illetve kiszámítható módon részletezi és szabályozza a Magyar Köztársaság által a határon túli magyarokért vállalt kötelezettségeket.

A harmadik pontban Borboly Csaba szerint a magyarországi politikai elitnek változtatnia kell azon a felfogáson, hogy nem biztosít érdemi döntési/együttdöntési jogosítványokat a határon túli magyar politika legitim képviselőinek, olyan jogviszonyokat, amelyek alanya a határon túli magyarság. A Hargita megyei tanácselnök ismét pozitív példaként említi a román rendszert, amelyben a magyarság parlamenti képviselete tagokat delegálhat minden olyan testületbe, amely parlamenti felügyelet alá tartozik, függetlenül attól, hogy kormánypárt az RMDSZ, vagy ellenzéki. „Jogszabályi garanciákkal körbebástyázott magyar–magyar együttműködési rendszert kell kiépíteni a jelenlegi helyett. A mai viszonyrendszert tehát fel kell váltania a közös előkészítésen és döntésen alapuló együttműködési rendszernek” – írja Borboly Csaba.

Javaslatainak negyedik pontjában a tanácselnök fontosnak tartja a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének ügyét. Úgy látja, e tekintetben lépnie kell a Magyar Országgyűlésnek, és az új alkotmányban, hasonlóan a románhoz, rendezni kell a kérdést, mert meggyőződése, hogy e rendelkezés egyaránt szolgálná a politikai stabilitást és a kisebbségvédelem ügyét. „…nem hallgathatom el azt sem, hogy a román politikusokkal folytatott jogérvényesítési vitákban egyre többször visszatérő kérdés, hogy a magyarországi románságnak mikor lesz hasonló parlamenti képviselete. Erre mi, erdélyi magyar politikusok csak kínosan vonogathatjuk a vállunkat, válaszolni viszont nem tudunk” – hangsúlyozza Borboly, ekként összegezve javaslatait: „Erdélyi, székelymagyar vezetőként akkor lennék elégedett Magyarország új alkotmányával, ha annak betűje és szelleme új alapokra helyezné a magyar–magyar viszonyrendszert, az őt érintő anyaországi döntési folyamatokban – a nemzeti együttműködés rendszerének megfelelően – partneri, mellérendelt szerepbe kerülne a határon túli magyarság. Az elmúlt 20 esztendőben felgyülemlett tapasztalat alapján megérett az idő a határon túli magyar közösségek közjogi szintű nagykorúsítására, s ezzel arra, hogy az új alkotmány ne csak Magyarország, de a magyar közösség egészének alaptörvényévé váljék.”